ZÖLD – FEHÉR MEZBEN, III. rész

2025.07.14. | Hozzászólások [0]
Hozzászólás

Az elmúlt húsz évben nem történt annyi a csapat háza táján, mint a magunk mögött hagyott egy évben. A válogatott, saját nevelésű Filipovity Markót soraiba tudó csapat számára a KOMETA-s Sztankó Attila bajnoki címet vizionál. Aztán a csapat kiesik az „A” csoportból. Szita Károly: tanulságokat levonni, a hibákat kijavítani, a fiataljainkat itthon tartani, egyből visszakerülni az élvonalba! Puska Zoltán értékelést ígér, de elmarad, helyette egy professzionális vezetési struktúra kialakítását ígéri.

Új edző, új csapat, szakmai tanácsadó, megerősített szakmai stáb, profi feltételek. Új klubelnök, új igazgatóság és „limitált” jogkörű ügyvezető. Új tulajdonosok: „mi úgy gondoljuk, minden adott ahhoz, hogy az idei szezonban megnyerjük az NB I. B csoportos bajnokságot. Miután így vélekedünk, így bármi más elfogadhatatlan.” A csapat az amatőr és félprofi csapatok előtt megnyerte bajnokságot. Újabb névadó szponzor, újabb igazgató tanács alakul, „B” csoportos magyar mag. Két év után ismét szurkolói ankét.

ZÖLD – FEHÉR MEZBEN, III. rész

 

FELKÉSZÜLÉS AZ „A” CSOPORTRA

 

Általános gyakorlat, hogy az „A” csoportos csapatok - szakmai (utánpótlásnevelési), pénzügyi okok miatt - legfeljebb kilences rotációt alkalmaznak. Ezért aztán a tizenkettes keretben a fennmaradó három hely a jövőt jelentő utánpótláskorú játékosoké.

A „hozzáértő” szurkolók többsége (ide sorolom magamat is) úgy vélte, hogy a bajnokcsapat játékosai közül - Paáron és Szőkén kívül - csak Trammell és Rosic jöhet számításba az „A” csoportos csapatnál.

Azaz, igazolni kell három, erősítést jelentő magyar játékost: egy irányítót, és egy 2-3 poszton bevethető játékost, valamint egy játékost az egyik magas posztra, így a hat játékos: Paár, Szőke, Rosic, illetve a három erősítés alkotná a magyar magot, melyet az utánpótlás kontingens egészítene ki: Antalics, Putz, Nagy, Fehérvári, a két U16-os válogatott Gáspár és Bakai (megfontolandó az utánpótlás válogatott Mészáros megtartása).

Az idegenlégiós kontingenst Trammell, illetve két játékos a magas, 4-5-ös poszton használható („csereszabatos”) játékos jelentheti. Komoly feladvány - elismerve Trammell képességeit - hogy a 178 centis játékos az „A” csoportos csapatok ellen mire lesz képes, de biztos, hogy egy ilyen csapat benn tud maradni!

 

Aztán a közgyűlési előterjesztést olvasva jött a meglepetés:

 

TAVALY NYÁRON PUSKA ZOLTÁN MINDEN JÁTÉKOSSAL OLYAN SZERZŐDÉST KÖTÖTT, HOGY FELJUTÁS ESETÉN A KONTRAKTUS AUTÓMATIKUSAN MEGHOSSZABBODIK

 

Később kiderült, az ügyvezető félrevezette a képviselőket, mert kaposvári nevelésű Antalics Dániel kivétel volt!

Ez új helyzetet teremtett, a „szurkolói csapatot” a kukába lehet dobni!

 

A magyar mag szerződéshosszabítását Szita Károly polgármester is megerősítette (Paár Márk szerződésének protokolláris aláírásakor) és jelezte, hogy erről a következő, csütörtöki sajtótájékoztatón fog részletesen beszámolni. Nem volt nehéz kitalálni, hogy a bajnoki címet kiharcoló játékosokról van szó (Sztankó Attila: „van 12 jó, vagy legalább közepes B-s játékosunk”).

 

A „hírek” szerint, a Polgármester a következő sajtótájékoztatón három új, „B” csoportos játékos igazolását is bejelenti: „B” csoportos csapattal indulunk az „A” csoportban?!

 

Akkor azt kérdeztem Szita Károlytól,

 

Tisztelt Polgármester Úr, tudunk annyi és olyan idegenlégióst igazolni, akik benn tartják a csapatot az első osztályban?

 

A szerződések meghosszabbítása "eredményeként" egyedülálló, tizenhárom fős lesz a magyar mag: Paár Márk, Szőke Bálint, Puska Bence, Antalics Dániel, Völgyi Marcel, Kocsis Zalán, Kis Raul, Bogdán Benedek, Rosic Uros, Putz Zalán, Buzás Bence, Tarjáni Izsák, Simon Benedek.

 

Legfeljebb az árnyék-ügyvezető, Sztankó Attila keretszűkítési ígéretében lehetett bízni, bár egy szerződés felbontása többnyire költséggel jár. Példaként lehet említeni Bogdánt – akitől szabadulni akar az ügyvezető – aki akár 7,5 millióba is kerülhet (megjegyzem, Puska Zoltán szerződésbontásai, a rossz játékoskiválasztások százmilliós összegű költséget okoztak az elmúlt hat évben).  

 

Újabb "hír", az ügyvezető változtatott korábbi álláspontján és – három helyett – négy idegenlégiós szerződtetését tervezi (vélhetően kettőt a magas posztokra).

 

Azért is kell a negyedik idegenlégiós, mert Trammellnek nincs cseréje (a „zöld” csoportból igazolt Rosic – bár Kaposváron három poszton jól teljesített - az irányító poszton kevés az „A” csoporthoz).

 

A kiszivárogtatás szerint Buzás Bence (1997, 195 cm, 2-4-es poszt, Fót), Tarjáni Izsák (2002, 200 cm, 4-5-ös poszt, Nyíregyháza); Simon Benedek (2004, 194 cm, 2-es poszt, Dávid K. KA) átigazolása tényként kezelhető.

 

Megjegyzem, az „A” csoportos előélettel bíró Buzás hasonló teljesítményre képes, mint jóval fiatalabb Szőke Bálint. Többen vagyunk vele. Tarjáni fejlődőképes, átigazolását tavaly ősszel én is javasoltam, ma már nem tenném (a 4-es poszthoz nem elég képzett, középtávoli-, külső dobásai nincsenek, az 5-ös poszthoz alacsony). Simon fiatal, jó képességű játékos, aki 1-2 év múlva komoly erőssége lehet a csapatnak, érdemes rá áldozni (de nem Putz Zalán rovására).

 

Itt azonban meg kell állni egy kérdés erejéig.

 

Valóban, csak arra futja a szakmai igazgatónak, hogy a „B”-csoportból szerezzen játékosokat?

 

Úgy gondolom, ez nem csak Hendlein Roland „sara”. Ne legyen kétsége senkinek, a szezon során tapasztalt belső konfliktusok nem maradtak meg „házon belül”. A vezető edző arrogáns stílusa a játékosok számára – bele értve kaposváriakat is – elfogadhatatlan, márpedig az edző személye meghatározó. Vélhetően Dzunic elutasítottsága miatt sem sikerült Sztankó Attila kérését teljesíteni: „le kell szerződtetnünk 1-2 erős MAGYAR játékost”. A kettős ügyvezetés visszáságai, a határozott, operatív vezetés hiánya szintén nem tesz jót a csapat imázsának. Realitás: újonc csapatként kezelnek bennünket (noha kétszer voltunk bajnokok).

 

Egyet lehet érteni - a kaposvári kosárlabda sajátnevelésű, ikonikus játékosa - Hendlein Roland szakmai igazgatói megbízatásával, azonban kétséges, hogy a számára megjelölt feladatok, mint például „a szakmai kapcsolatok fenntartása mind a csapat játékosai, mind a menedzserek, mind az MKOSZ, mind pedig a KASI Kosárlabda Akadémia feléSiófokról teljesíthetők. Talán emiatt nem kapott helyet az igazgató tanácsban!

 

Nos, lépjünk túl az átigazolt játékosok minőségén. Az idegenlégiósok számára vonatkozó döntés után nem volt nehéz kiszámolni, hogy

 

17 profi szerződéssel rendelkező játékosa lesz Dzunic mesternek

 

A kaposvári csapatnak soha nem volt ennyi szerződéssel rendelkező játékosa: Paár Márk, Szőke Bálint, Puska Bence, Antalics Dániel, Völgyi Marcel, Kocsis Zalán, Kis Raul, Bogdán Benedek, Rosic Uros, Putz Zalán, Buzás Bence, Tarjáni Izsák, Simon Benedek, D. Trammell, M. Wilson, illetve további két idegenlégiós (a kiemelt nevek a zuhanyhiradó szerint távozhatnak).

 

A biztos, ilyen nagy létszámú játékos-keret mellett  - az elmúlt szezonban a felnőtt csapatban már bemutatkozó – a jövőt jelentő utánpótláskorú játékosok még a cserepad közelébe sem kerülhetnek, miközben Puska Zoltán évek óta ugyanazt a panel szöveget ismételgeti (idézem a közgyűlési beszámolóját):

 

„továbbra is célunk a kaposvári saját megtartása, illetve beépítése. Biztató a jövőkép. Amit mi adhatunk: olyan kiemelt szakmai fejlődési és NB I. „A” csoportos játéklehetőséget fiataljainknak, ami talán többet ér a gyors pénzszerzési és előre beígért – nálunk nagy játékos leszel – jól hangzó szlogennél”

 

Múltak a napok, hetek, már mindenki „tudott” mindent, de a sajtótájékoztatót csak nem sikerült megtartani (miközben az „A” csoportos csapatok „készre jelentették” a magyar magot, sőt az idegenlégiósok igazolása is gyors ütemben haladt).

 

Aztán végre Kaposváron is felszállt a „fehér füst”, a játékoskerettel kapcsolatos találgatások végére pontot tett a közel egy hónapos csúszással - sajtótájékoztató helyett – gyér érdeklődés mellett megtartott szurkolói ankét, amelyen Hendlein szakmai igazgató megerősítette a kiszivárogtatásokat. Az utánpótlás játékosok közül azonban csak Nagy Barnabás és Gáspár Benedek neve hangzott el (a másik utánpótlás válogatott, Bakai Barnabás, mint ha nem is létezne). Putz Zalánra csak burkolt utalás történt, Fehérvári Csegőre annyi sem.

 

A szakmai igazgató a három „B” csoportos játékos átigazolását is megerősítette. Ugyanakkor ara hivatkozni, hogy

 

az élvonal magyar játékosokra vonatkozó új szabálya miatt nehéz volt már bizonyított hazai kosarast igazolni(helyesen: nem sikerült, K. I.)

 

nem szerencsés, mert az elmúlt hetekben legalább két tucat „már bizonyított hazai kosaras” igazolt át nálunk jobb csapatokhoz (közel tíz éve nem volt ilyen jelentős játékosmozgás).

 

Aztán lassan jöttek az új információk. Antalics Dániel: az új szerződésének megkötése - (igazigazgató nyaralása miatt - még bizonytalan (két hónap sem volt elegendő, hogy tisztázzák a jövőjét). Putz Zalán három éves szerződést kapott, melynek első évében Jászberénybe megy, kölcsönbe (hivatalosan nem erősítették meg).

 

Az ankéton megerősítették, hogy a tulajdonosi kör, az igazgató tanács a legjobb nyolcba várja a csapatot.

 

Persze, valaki majd szóljon Dzunic mesternek, mert ez az elvárás nem szerepel a szerződésében (így aztán nem is kérhető rajta számon)

 

Nem vagyok egyedül azzal a véleménnyel, mely szerint a szakmai igazgató által ismertetett játékoskerettel a nyolcba kerülés a „merjünk nagyot álmodni” kategóriába tartozik.

 

Persze, lehet, hogy tévednek a kételkedők és az ügyvezető véleményével egyetértettek a döntésthozók, azaz

 

a játékoskeret kialakítása során sikerült olyan játékosokat igazolni, akik a feljutás után is meghatározó magot alkothatnak az „A” csoportban”.

 

Igaz, más a véleménye Sztankó Attilának, az igazgatóság elnökének, aki szerint van 12 jó vagy legalább közepes B-s játékosunk”.

 

A szurkolói ankétról szóló tudósításban olvasható volt az is, hogy

 

az új tulajdonosi kör és az igazgató tanács a rendelkezésre álló költségvetés hatékony felhasználásáról biztosította a szurkolókat.”

 

No, lássuk csak. A véglegesnek tekinthető játékoskeret 14 profi játékosából kettő eleve nem kerül be a 12-es mérkőzéskeretbe. További három játékos nem kerül pályára (vagy csak értékelhetetlen játékpercet kap). Az öt játékos bér-, és járulék költsége a tíz hónapra, „alsó hangon” 52-55 mFt. A öt albérlet+ rezsi költsége, mint egy 10-12 mFt.

 

Azaz, összesen 62-67 mFtmegy a kukába”. Ez lenne a hatékony költséggazdálkodás?

 

Ebből a pénzből két jó minőségű, 9-10 ezer dolláros játékos igazolható!     

 

EPILÓGUS

 

A legutóbbi, júniusi képviselő testületi ülésre - az ügyvezető által - készített támogatási pályázat költségvetésében tévesen szerepelt a KVGY támogatása. Aztán kiderült, hogy az ügyvezetői költségvetés nem azonos azzal a költségvetéssel, amely finanszírozza a legjobb nyolcba igyekvő csapatot, a KVGY jóval nagyobb összeggel támogatja a csapatot.

 

Néhány nappal később sajtótájékoztatón került megerősítésre, hogy a Kaposvári Villamossági Gyár Kft névadó szponzorrá lépett elő, így a

 

KOMETA-KVGY Kaposvári KK így olyan anyagi feltételekkel kezdheti meg „A” csoportos szereplését, mint még korábban soha!

 

Szalai Gyula – lemondva Kosárlabda Klub Kft FB elnöki tisztségéről és több mint harminc évi szurkolás után – egyik tulajdonosa lett a Kosárlabda Klub Kft-nek.

 

Az új tulajdonos közölte, megállapodott a másik két fő-támogatóval - az önkormányzatot képviselő Szita Károllyal és a KOMETA 99 Zrt képviselőivel - abban, hogy megteremtik a pénzügyi forrását egy olyan csapatnak, amely biztosan a legjobb nyolc közé jut.

 

Nem valószínű, hogy a nyolc közé jutás első nekifutásra sikerül, így biztosra vehető, hogy Szalai Gyula és a KVGY támogatása hosszútávú lesz (a megállapodás a Polgármestert is köti, legalább még egy ciklust vállalnia kell).

 

Megtudhattuk azt is, hogy igazgató tanács alakult, melynek tagjai Szalai Gyula, Vida István tulajdonosok, Puska Zoltán ügyvezető-tulajdonos és Fekete Ádám KASI igazgató (a szakmai igazgató miért nem?). Az igazgató tanács elnöke pedig Sztankó Attila.

 

Azok után, hogy a tavaly októberben Sztankó Attila sikertelenül próbált egy igazgatóságot a cégbíróságon bejegyeztetni, most egy  civil igazgató tanácsot alakított (amelynek nincs semmilyen jogi relevanciája, az ügyvezetőt nem utasíthatja, stb.). Az igazgató tanácsnak nem az ügyvezető az elnöke! A tulajdonosok vélhetően ezzel akarják demonstrálni, hogy továbbra sem tartják alkalmasnak Puska Zoltánt a Kft ügyvezetésére.

 

Az NB I. „A” csoporttól való búcsút követő értékelő közgyűlésen Szita Károly is egy „professzionális vezetési struktúra kialakításában” látta a megújulás garanciáját!

 

Tisztelt Polgármester Úr!

 

A Kft-k világában idegen, az NB I-ben ismeretlen igazgató tanács lenne a többi sportszervezetek számára példaként szolgáló professzionális vezetési struktúra?

 

Ivkovc Stojan közelmúltban  - jórészt káoszt okozó - kaposvári szerepvállalása is azt igazolta, hogy a Kosárlabda Klub Kft által működtetett csapat kettős ügyvezetéssel nem lehet eredményes. Kovács László és Monok Tibor nem volt hibátlan ügyvezető, de akkor mindenki tudta „ki a főnök”. Ami nem mellékes, a csapat eredményesebb volt a mainál sokkal rosszabb pénzügyi feltételek ellenére is.

 

A Kosárlabda Klub Kft akkor fog jogszerűen és eredményesen gazdálkodni, a csapat akkor lesz sikeres, ha a Kft ügyvezetője nem jövedelemszerző másodállásban látja el feladatát. Ahogy korábban volt, főállású ügyvezető alkalmazása áll érdekében a tulajdonosoknak, a  csaptot támogató szponzoroknak, a kaposvári kosárlabdának.

 

Csak ebben az esetben van esély arra, hogy – ha nem is a jelzett időpontban - de néhány éven belül megvalósuljon Sztankó Attila ígérete, azaz

 

 Jövőre még nem tudjuk megváltani a világot, de egy top 4-es csapatot fel tudunk építeni, hogy aztán 2025. szeptemberben megküzdjünk a bajnokságért. Mi ezt a koncepciót építjük, amúgy nagyon sok pénzzel már jövőre is.”

 



Lap tetejére