„A város tervezi-e a kaposvári víziközmű átadását az államnak?”

2022.09.08. | Hozzászólások [0]
Hozzászólás

A kérdést Felder képviselő a szeptember elsejei közgyűlésen tette fel, de a polgármester megkerülte a választ. Arról beszélt, hogy „a baloldali kormányok privatizáltak, eladták az áram-, és a gázszolgáltatót külföldi tulajdonosoknak, akiket csak a lehető legtöbb profit érdekelt.”

„A város tervezi-e a kaposvári víziközmű átadását az államnak?”

 

Szeretném emlékeztetni a polgármestert, az energiaszolgáltatók privatizációját az MDF-KDNP-KGP kormány indította el, azonban nem volt megfelelően előkészítve, ezért a pártok által támogatott javaslatot visszavonta. Igy a szocialista kormányra várt a megvalósítás. Az energiaszolgáltatók 1995-1997 években történt privatizációját – amely az államnak több ezer milliárd bevételt hozott - a Fidesz is támogatta a korábban elmaradt fejlesztések megvalósítása, az ellátás biztonsága érdekében.


Kétségtelen, hogy vannak olyan stratégiai ágazatok – ilyen például az energiaszolgáltatás – amelyeket közösségi (állami, önkormányzati) tulajdonba kell tartani. Azt is el kell ismerni, hogy a Fidesz kormány – amint erre a gazdasági helyzet lehetőséget adott – igyekezett visszavásárolni az energiaszolgáltatókat, de jutott tulajdonrész a Fidesz közeli cégeknek: így a Mészáros Lőrinc érdekeltségi köréhez tartozó cég is tulajdont szerzett Magyarország legnagyobb vezetékes földgázelosztójában, a TIGÁZ-ban illetve az áramszolgáltató TITÁSZ-ban.

 

Visszatérve a Felder képviselő úr kérdésére.

 

A polgármester megkerülte a választ. Nem tudni, hogy a polgármester miről tárgyal, pontosabban, az állam milyen feltételek mellett szeretné átvenni a kaposváriak közművagyonát (vagy annak egy részét). Nehéz így állást foglalni, véleményt mondani.

 

Vélhetően sokan emlékeznek arra, hogy 2008. végéig egy magáncég, a Vízművek Kft üzemeltette a Kaposvár víziközmű vagyonát. Nem is rosszul, annak ellenére, hogy a víz-, szennyvíz díjat az önkormányzat állapította meg, a lakosság számára viszonylag alacsony szinten. Az alacsony lakossági díjból adódó veszteséget a város cégeinek számára előírt magasabb díja finaszírozta: ezt nevezték keresztfinaszírozásnak.

 

A városnak több mint 400 milliós bevétele volt a koncessziós díjból, sőt esetenként még osztalékot is fizetett a cég.


Az önkormányzat (nem csak a kaposvári) a koncessziós bevétel egy részét nem a víziközmű fejlesztésére fordította. A kormány később jogszabályban kötelezte az önkormányzatokat acélra történő felhasználásra. Sajnos későn.

 

A koncessziós szerződés lejártakor,2008 végén az önkormányzat megvette a Vízművek Kft-t és a továbbiakban, 2009. február 1. napjától KAVÍZ Kft névre átkeresztelt önkormányzati cég üzemeltette a víziközműveket. A rezsicsökkentés 2013 évi bevezetésével a díjakat a kormány befagyasztotta, a díjmegállapítás jogát elvette az önkormányzattól, miközben a működés költségei emelkedtek (adók, a karbantartás, a fejlesztés). A KAVÍZ Kft így 2022-ben már csak alig 190 milliós használati díjat tudott az önkormányzatnak fizetni, miközben évről évre veszteségesen „gazdálkodott” (nem tudott gúzsba kötve táncolni), a saját tőkéjét szintén minden évben felélte (a jogszabályban meghatározott színt alá esett). Az önkormányzat az elmúlt közel egy évtizedben - a Kaposvári adófizetők pénzéből - több száz milliót költött a KAVÍZ Kft életben tartására. Az elmaradt fejlesztések már nem futotta.

 

Ugyanakkor az elmúlt években napi téma volt, hogy az önkormányzati víziközművek elmaradt fejlesztésére milliárdokat több ezer milliárdot kellene fordítani. Az ellátási felelősséget viselő önkormányzatnak/önkormányzatoknak nincs pénze, az állam pedig akaródzik pénzt adni. A polgármester nehéz döntés előtt áll. Persze, Orbán Viktornál soha nem lehet tudni: minden megtörténhet, még az ellenkezője is.

 

Egy biztos, a kormány nem enged a huszonegyből, a rezsicsökkentés, azaz az alacsony víz-, és szennyvízdíj marad! Kaposvár továbbra is az egyik legolcsóbb város maradhat.



Lap tetejére