A képviselő testület bizonyára egyet fog érteni az előterjesztővel, mely szerint a város
„pénzügyi helyzete, a megtett központi és helyi intézkedések eredményeként stabil és kiegyensúlyozott, ezért a helyi adók mértékét – az építményadó és a telekadó maximális mértékének kivételével – 2020. évre nem javaslom emelni”.
Az építményadó és a telekadó – a vállalkozások szűk körét érintő – maximális mértékre történő emelése alig több mint hatmillió többlet adóbevételt jelent. Ezért aztán a kaposvári adóalanyok elégedettek lehetnek (persze ha elfelejtik a 2011. novemberi brutális adóemelést, amely akkor a városnak több mint750 milliós többlet adóbevételt eredményezett).
Arról nincs tudomásom, hogy az ellenzéki képviselők a bizottsági üléseken javasolták volna a kommunális adó törlését vagy az adó csökkentését.
A képviselő testület megtárgyalja a 2019. évi költségvetés módosításáról szóló előterjesztést, amely a türelmes olvasó számára több érdekességet tartalmaz.
Az Önkormányzati Állampapírt 10 milliárdért vásárolt az önkormányzat amely – 2 milliárd évközi értékesítése után is – 36 millióval növeli a költségvetés kamatbevételeit, amely összesen 131 millió lesz.
Az önkormányzat gazdálkodása iránt érdeklődők gyakran kérdezték a különböző közösségi oldalakon, hogy
mennyibe fog kerülni az új, ebben az évben átadott létesítmények üzemeltetése?
Az üzemeltetési költségeket helyi tapasztalati adatok híján legfeljebb csak becsülni lehetne, de ennek nincs sok értelme (a 2020-as költségvetés talán többet fog mondani).
Az „üzemeltetés” körét, tartalmát is tisztázni kellene.
A példa kedvéért: az Élmény-, és Gyógyfürdő üzemeltetésére biztosított önkormányzati támogatás 170 millióra emelkedik ebben az évben, azzal az 50 millióval, ami a nyár végén átadott Versenyuszoda üzemeltetésére már kifizetett az önkormányzat.
A közvetlen üzemeltetési támogatáson felül - amint az tudható volt - az önkormányzat kénytelen volt több tízmillió forinttal támogatni a különböző rendezvényeket (hogy ne maradjon program nélkül a létesítmény). Azt viszont meglepetéssel olvasom, hogy helyi TV az önkormányzat megrendelésére adott tudósítás/közvetítést a rendezvényekről (ugyanezt tapasztaltam az ARÉNA esetében is). Emlékezetem szerint erre még nem volt példa.
Üzemeltetésben járatos szakemberek tapasztalatai szerint egy létesítmény bekerülési költségének a 3-5 százaléka szükséges az üzemeltetéshez.
A Versenyuszoda, az ARÉNA mellett üzemeltetési feladatként jelentkezik a műszakilag is egyedülállóan megújult Színház, a kórház D-i tömbjében megvalósúlt létesítmények, a Deseda tavi turisztikai célú látványosságai, a tavasszal átadásra kerűlő Dorottya Ház (volt Csokonai Fogadó), hogy csak a legnagyobbakat említsem.
Az új létesítmények többletköltsége - "testvérek között is" - évi 700-1000 millió forintot jelenthet. Az idei költségvetés módosításában ennek számai már megjelennek.
Vélhetően az önkormányzat költségvetését fogja terhelni az év közepén átadott új autóbusz telephely, illetve a jövő év közepén átadásra kerülő Közösségi Közlekedési Központ üzemeltetési költségeinek egy jelentős része.
Szóval, lesz hová költeni az önkormányzat saját bevételeit, amely 2020-ban – a pénzmaradvánnyal együtt - várhatóan meghaladja a hét milliárdot (2019-ben meghaladta a nyolc milliárdot).
Az önkormányzati választási kampány idején – nem csak Felder Frigyes jóvoltából – az országos médiumoknak is rendszeres „témát adott” az önkormányzati intézmények építészeti és komplex energetikai korszerűsítése, elsősorban a Gárdonyi-, és a Toldi iskoláknál tapasztalt kivitelezői trehánysága-, szakmai hozzá nem értése-, illetve a kivitelező feltételezett környezetkárosítása miatt.
Az Európai Unió által fizetett beruházások jelentős pótmunkával valósulhattak meg (állítólag már csak apró javítások vannak hátra): a Gárdonyi 96 373 000.- forint, a Toldi 56 295 000.- forint többletkiadást jelent, mi természetesen az önkormányzat költségvetését terheli. A pótmunka nagyságrendjének érzékeltetésére: a Gárdonyi esetében a kivitelezési költség közel fele, míg a Toldi esetében közel 20 százaléka).
Az okozott kár felmérése még szakértői szinten folyik, így még nem ismert a kár összege, az meg még kevésbé, hogy ki fogja fizetni. A városi „legenda” szerint a kivitelező SZEMECO Kft nem ismeri el a károkozást. Várhatóan a bíróság dönt.
A képviselők a jövő generációjára is gondolnak, miután az önkormányzat – a Petőfi (Tulipános) bölcsőde 12 férőhelyes bővítése mellett - a „folyamatosan fennálló és növekvő igények" kielégítése érdekében további 42 férőhely bővítésére nyújt be pályázatot.
Sajnos ebben az évben sem kerül sor két balesetveszélyes csomópont átépítésére: nem valósul meg sem a Pécsi utca-Mező utcai csomópont-, sem a Damjanich utca-Virág utca kereszteződés átépítése.
A közszolgáltatási díjak közül meg kel említeni, hogy az autóbusz közlekedés díját a Közgyűlés – a Közlekedési Zrt 130 milliós önkormányzati-, és a hasonló nagységrendű kormányzati támogatása mellett és közel 40 milliós tervezett veszteség mellett – 3 százalékkal emeli.
A temetkezési díjakat a Szolgáltató – a képviselők egyetértése esetén - 10 százalékkal emeli, amely a Szolgáltató szerint – a szolgálatást igénybe vevők számára – csak 3 százalékos díjemelést fog jelenteni.
Szita Károly várospolitikai programjaiban mindig kiemelt szerepet kapott az a szándék, hogy a kaposvári munkavállalók számára megfelelő munkalehetőséget biztosítson.
Az elmúlt néhány évben a történelmi léptékű beruházások eredményeként is jelentősen csökkent a regisztrált álláskeresők száma (Szita fogalom-meghatározása szerint a munkanélküliek száma). A regisztrált munkát keresők többségét „felszívták” az építőipari cégek. A legfrissebb adatok szerint ezek száma 1534 fő, 90 fővel több, mint amit az október 31.-i, az „Összetartozunk” várospolitikai programjának elfogadásakor a képviselőkkel - egy kérdésre válaszolva – közölt (a történelmi mélypont 2018 nyarán, 1379 fő volt). A regisztrált álláskeresők száma egész évet tekintve nővekvő terndet mutat.
Tévedett a polgármester abban is, hogy 2013-ban nem „közel 15 000 fő volt a munkanélküliek száma”, hanem csak 4 401. Bizonyára munkatársai tévesen tájékoztatták, bár lehet, hogy a közölt adat „politikusi munkásságának része”.
A fentiekhez hozzá kel tenni, hogy
Kaposvár munkavállalói korú népessége a magunk mögött hagyott önkormányzati ciklus elején, azaz 2014 őszén 45 201 fő volt, míg jelenleg 42 074 fő.
A kaposvári lakosok száma az önkormányzati ciklus elején volt 66 000 fővel szemben, jelenleg alig több mint 63 000. Ezért indokolt volt a képviselői kérdés: „Mit kíván tenni polgármester úr az elvándorlás megállítása érdekében?”
A választ – ha egyáltalán volt – a jegyzőkönyv nem rögzíti.
A képviselő testület bizonyára egyet fog érteni az előterjesztővel, mely szerint a város
„pénzügyi helyzete, a megtett központi és helyi intézkedések eredményeként stabil és kiegyensúlyozott, ezért a helyi adók mértékét – az építményadó és a telekadó maximális mértékének kivételével – 2020. évre nem javaslom emelni”.
Az építményadó és a telekadó – a vállalkozások szűk körét érintő – maximális mértékre történő emelése alig több mint hatmillió többlet adóbevételt jelent. Ezért aztán a kaposvári adóalanyok elégedettek lehetnek (persze ha elfelejtik a 2011. novemberi brutális adóemelést, amely akkor a városnak több mint750 milliós többlet adóbevételt eredményezett).
Arról nincs tudomásom, hogy az ellenzéki képviselők a bizottsági üléseken javasolták volna a kommunális adó csökkentését vagy annak eltörlését.
A képviselő testület megtárgyalja a 2019. évi költségvetés módosításáról szóló előterjesztést, amely a türelmes olvasó számára több érdekességet tartalmaz.
Az Önkormányzati Állampapírt 10 milliárdért vásárolt az önkormányzat amely – 2 milliárd évközi értékesítése után is – 36 millióval növeli a költségvetés kamatbevételeit, amely összesen 131 millió lesz.
Az önkormányzat gazdálkodása iránt érdeklődők gyakran kérdezték a különböző közösségi oldalakon, hogy
mennyibe fog kerülni az új, ebben az évben átadott létesítmények üzemeltetése?
Az üzemeltetési költségeket helyi tapasztalati adatok híján legfeljebb csak becsülni lehetne, de ennek nincs sok értelme (a 2020-as költségvetés talán többet fog mondani).
Az „üzemeltetés” körét, tartalmát is tisztázni kellene.
A példa kedvéért: az Élmény-, és Gyógyfürdő üzemeltetésére biztosított önkormányzati támogatás 170 millióra emelkedik ebben az évben, azzal az 50 millióval, ami a nyár végén átadott Versenyuszoda üzemeltetésére már kifizetett az önkormányzat.
A közvetlen üzemeltetési támogatáson felül - amint az tudható volt - az önkormányzat kénytelen volt több tízmillió forinttal támogatni a különböző rendezvényeket (hogy ne maradjon program nélkül a létesítmény). Azt viszont meglepetéssel olvasom, hogy helyi TV az önkormányzat megrendelésére adott tudósítás/közvetítést a rendezvényekről (ugyanezt tapasztaltam az ARÉNA esetében is). Emlékezetem szerint erre még nem volt példa.
Üzemeltetésben járatos szakemberek tapasztalatai szerint a létesítmények bekerülési költségeinek 3-5 százaléka szükséges az üzemeltetéshez.
A Versenyuszoda, az ARÉNA mellett új üzemeltetési feladatként jelentkezik a megújult Színház, a kórház D-i tömbjében megvalósult létesítmények, a Deseda tavi létesítmények, a tavasszal befejezésre kerülő Dorottya Ház (volt Csokonai fogadó) hogy csak a legnagyobbakat említsem.
Vélhetően az önkormányzat költségvetését fogja terhelni az év közepén átadott új autóbusz telephely, illetve a jövő év közepén átadásra kerülő Közösségi Közlekedési Központ üzemeltetési költségeinek egy jelentős része.
Szóval, lesz hová költeni az önkormányzat saját bevételeit, amely 2020-ban – a pénzmaradvánnyal együtt - várhatóan meghaladja a hét milliárdot (2019-ben meghaladta a nyolc milliárdot).
Az önkormányzati választási kampány idején – nem csak Felder Frigyes LMP-s tanácsnok jóvoltából – rendszeres „témát adott” az önkormányzati intézmények építészeti és komplex energetikai korszerűsítése, elsősorban
a Gárdonyi-, és a Toldi iskoláknál tapasztalt kivitelezői trehánysága-, szakmai hozzá nem értése-, illetve a kivitelező feltételezett környezetkárosítása miatt.
Az Európai Unió által fizetett beruházások jelentős pótmunkával valósulhattak meg (állítólag már csak apró javítások vannak hátra): a Gárdonyi 96 373 000.- forint, a Toldi 56 295 000.- forint többletkiadást jelent, mi természetesen az önkormányzat költségvetését terheli. A pótmunka nagyságrendjének érzékeltetésére: a Gárdonyi esetében a kivitelezési költség közel fele, míg a Toldi esetében közel 20 százaléka).
Az okozott kár felmérése még szakértői szinten folyik, így még nem ismert a kár összege, az meg még kevésbé, hogy ki fogja fizetni. A városi „legenda” szerint a kivitelező SZEMECO Kft nem ismeri el a károkozást.
A képviselők a jövő generációjára is gondolnak, miután az önkormányzat – a Petőfi (Tulipános) bölcsőde 12 férőhelyes bővítése mellett - a „folyamatosan fennálló és növekvő igények „kielégítése érdekében további 42 férőhely bővítésére nyújt be pályázatot.
Sajnos ebben az évben sem kerül sor két balesetveszélyes csomópont átépítésére: nem valósul meg sem a Pécsi utca-Mező utcai csomópont-, sem a Damjanich utca-Virág utca kereszteződés átépítése.
A közszolgáltatási díjak közül meg kel említeni, hogy
az autóbusz közlekedés díját a Közgyűlés – a Közlekedési Zrt 130 milliós önkormányzati-, és a hasonló nagységrendű kormányzati támogatása mellett és közel 70 milliós tervezett veszteség mellett – 3 százalékkal emeli.
A temetkezési díjakat a Szolgáltató – a képviselők egyetértése esetén - 10 százalékkal emeli, amely a Szolgáltató szerint – a szolgálatást igénybe vevők számára – csak 3 százalékos díjemelést fog jelenteni.
Szita Károly várospolitikai programjaiban mindig kiemelt szerepet kapott az a szándék, hogy a kaposvári munkavállalók számára megfelelő munkalehetőséget biztosítson.
Az elmúlt néhány évben a történelmi léptékű beruházások eredményeként is jelentősen csökkent a regisztrált álláskeresők (Szita fogalom-meghatározása szerint a munkanélküliek) száma. A regisztrált munkát keresők többségét „felszívták” az építőipari cégek. A legfrissebb adatok szerint ezek száma 1534 fő, 90 fővel több, mint amit az október 31.-i, az „Összetartozunk” várospolitikai programjának elfogadásakor a képviselőkkel - egy kérdésre válaszolva – közölt (a történelmi mélypont 2018 nyarán, 1379 fő volt).
Tévedett a polgármester abban is, hogy 2013-ban nem „közel 15 000 fő volt a munkanélküliek száma”, hanem csak 4 401. Bizonyára munkatársai tévesen tájékoztatták, bár lehet, hogy a közölt adat „politikusi munkásságának része”).
A fentiekhez hozzá kel tenni, hogy Kaposvár munkavállalói korú népessége a magunk mögött hagyott önkormányzati ciklus elején, azaz 2014 őszén 45 201 fő volt, míg jelenleg 42 074 fő.
A kaposvári lakosok száma az önkormányzati ciklus elején volt 66 000 fővel szemben, jelenleg alig több mint 63 000. Ezért indokolt volt a képviselői kérdés: „Mit kíván tenni polgármester úr az elvándorlás megállítása érdekében?”
A választ – ha egyáltalán volt – a jegyzőkönyv nem rögzíti.
Szóljon hozzá a facebook-on!