A polgármester 14,5 milliárdos bevételi-kiadási oldallal rendelkező „költségvetése” áprilisban kapja meg a „végleges” tartalmát, azt követően, hogy megtörténik a 2018. évi költségvetés teljesítésének értékelése. A valódi, 2019-es költségvetés várhatóan 50-55 milliárdos bevételi-kiadási oldallal rendelkezik majd.
Mi az oka ennek?
Korábban az éves költségvetést február végén fogadta el a Közgyűlés, akkor, amikor az előző évi teljesítést a szakapparátus már kellő pontossággal feldolgozta. A költségvetés júniusi módosításkor már csak kisebb korrekciókat („átvezetéseket”) kellett végrehajtani (a törvény lehetővé teszi, hogy a Közgyűlés kellő pontosságú adatokra alapozva február végén alkosson rendeletet a költségvetésről).
„Kaposvár ma erősebb, mint valaha” írta a polgármester 2014. januárjában. Ezt követően a Közgyűlés már az év első hónapjában elfogadta a tárgyévi „költségvetést”, anélkül, hogy az előző évi teljesítés – a tervezéshez szükséges pontossággal - ismert lett volna. Így fordulhatott elő, hogy például a 2018. januárban, 25 milliárdos bevételi-kiadási oldallal elfogadott költségvetés az áprilisi módosításkor 62,5 milliárdra változott.
Szita Károly költségvetése tele van bizonytalansággal, a „billegő” pénzügyi adatokkal, korábbi ígéretek agyonhallgatásával.
„Kaposvár gazdasága erősödésének köszönhető, hogy 2018. rekord év volt az iparűzési adó befizetésében.”
Az idézett kijelentésben szereplő két állítás egyike sem igaz (bár kétségtelen, hogy a gazdaság erősödését leginkább kifejező iparűzésiadó bevétel jelentősen nőtt 2018-ban).
A polgármester – amikor a város nagy adózóit fogadta január első napjaiban - arról tájékoztatta vendégeit, hogy „a 2018-as év az egyik legsikeresebbnek mondható Kaposvár életében. 13 százalékkal több iparűzési adót fizettek be ugyanis a cégek tavaly, mint egy évvel korábban (2017-ben 3 milliárd volt). A vállalkozások összesen 3,4 milliárd forinttal gazdagították a költségvetést, amelyből tovább fejlődhet a város”. A polgármester arra is kitért, hogy a „legnagyobb cégek 1,4 milliárddal járultak hozzá a város iparűzésiadó bevételéhez”.
Sajnos itt van a bökkenő!
A korábbi évek TOP 20 befizetései alapján megállapítható, hogy a nagy adózók által befizetett iparűzési adó az elmúlt három évben lényegében nem változott, azaz mint egy 1,4 milliárd volt (sőt 2013-ban 1,6 milliárd volt a befizetett iparűzési adó). A részesdésük az összes befizetésből 2018-ban csökkent.
Okkal kérdezheti meg bárki, hogy miből adódik a 400 milliós bevételi többlet?
Véleményem szerint - nem meglepő módon – jórészt abból, hogy Kaposváron 2018-ban az építési vállalkozások - önkormányzati és állami megrendelés alapján - közel 25 milliárd összegű építési tevékenységet végeztek. Ennek többségét megyén kívüli cégek teljesítették.
Persze örülni kell annak, hogy a Kaposváron végzett tevékenysége alapján számtalan országosan ismert építési vállalkozás Kaposváron fizeti az iparűzési adójának egy részét (csak a legnagyobbakat említve, a ZÁÉV Zrt, a Fertődi Építő Zrt, a Swietelsky Kft, a Magyar Építő Zrt, a Duna Aszfalt Kft, a Strabag Építő Kft, a Soltút Kft) azonban
ezek a cégek nem tekinthetők a kaposvári gazdaság szerves részének, ma itt-, holnap ott dolgoznak és fizetik az adójuk egy részét.
Az iparűzésiadó többlet értékelésénél azt is figyelembe kell venni, hogy az adóhátralék beszedése meghaladta a 100 milliós összeget.
Az egy főre jutó adóerő képesség növekedése is részben a népességszám további csökkenésének köszönhető. Megjegyzem, hogy a 2019. évi tervezett 3,4 milliárdos iparűzésiadó bevétel sem haladja meg a 2018. évben befizetett összeget.
Sajnos semmilyen adat nem támasztja alá, hogy Kaposvár gazdasága erősödött, illetve tovább erősödik.
Érdemes meghallgatni a polgármester legutóbbi (január 21.-i), rendszeres „alákérdezős” rádiós interjúját, amely most is hemzsegett a nagyotmondásoktól, a megtévesztésektől, korábbi ígéretek elhallgatásától.
„Mit lehet tudni a Modern Városok Programjáról, folytatódik-e, tudjuk-e tartani a határidőket?” tette fel a meglepő kérdést a média munkatársa.
A polgármesteri válasz még meglepőbb: „folytatódik, hisz az évszázad beruházási programja, amiről már döntöttünk egyébként 2010-ben a város polgárjaival közösen, amikor az évtized végéig alkottuk meg a várospolitikai programunkat.”
Miért meglepő a válasz?
Azért is például, mert a Modern Városok Programja kaposvári beruházásait 2015. október elején ismerhettük meg, amikor Orbán Viktor és Szita Károly aláírták a Kormány és Kaposvár MJ Város Önkormányzata közötti együttműködési megállapodást.
Meglepő azért is, mert a polgármester eddig az évszázad beruházási programjának a Német István Programot nevezte (így a helyi média is), amely az Európai Unió által támogatott (TOP-os) beruházásokat is tartalmazza. A programot a kaposváriak 2017 januárjában ismerhették meg (Szita Károly 2017. január első napjaiban megtartott évértékelője alkalmával "hirdette meg" a Németh István Programot).
Nem kell oknyomozó újságírónak lenni ahhoz, hogy valaki tudja, a megkezdett beruházások befejezésének pénzügyi feltételei adottak, noha a 2019. évi költségvetés a több tízmilliárdos kiadásokat nem tartalmazza (miután még nem tudni mekkora volt az előző évi pénzügyi teljesítés).
Az interjú során a polgármester elmondta, 33 hektáron új ipari parkot építünk a Kaposvárra betelepülni szándékozó vállalkozók számára és a volt pártok házában 70 garzonlakást építünk a készenléti rendőrségnek (ezek a valóságban állami beruházások).
Arról viszont hallgatott, hogy az önkormányzati intézmények energetikai korszerűsítésének közel 325 milliós többletköltségét – amelyet az önkormányzat megelőlegezett - a kormány biztosítja-e?
Miért feltételesen kerül meghirdetésre az elmúlt nyáron „kigolyózott” Bárczi Iskola energetikai korszerűsítése?
Szita Károly - a tantestületnek tett ígérete ellenére - miért a kormány 60 milliós támogatásától teszi függővé a megvalósítást, amikor az el nem költött milliárdok kamatbevételei az elmúlt két évben meghaladták a 350 milliót?
Kisért a Toldis Gimnázium sorsa?
Emlékszünk arra, hogy Szita Károly megígérte a pedagógusoknak, a szülöknek, amíg polgármester, addig a gimnázium nem kerül megszüntetésre! A Közgyűlés - a polgármester javaslatára - 2011.április 28. napján meghozott határozatával megszüntette a Toldiban a gimnáziumot.
Miért nem szerepel a költségvetésben a Noszlopy Gáspár Közgazdasági Szakgimnázium lepusztult épületeinek energetikai korszerűsítése?
Befejeztük az orvosi rendelők korszerűsítését, büszkélkedik a polgármester. Bizonyára nem tud róla, hogy a Cukorgyár közi orvosi rendelő korszerűsítése – melyet több éve halogat – továbbra sem szerepel a költségvetésben (nem záródnak az ajtók, a víz befolyik az ablakon, a rendelő festését a háziorvos saját zsebéből fizette, stb).
Miért halogatja a Pécsi utca - Cukorgyár köz - Mező utca balesetveszélyes kereszteződés megígért korszerűsítését?
Arról sem beszélt a városvezető, hogyan akarja Kaposvár – a közmunkások foglakoztatásától függő – közterületeinek fenntartását átalakítani, a Városgondnokságot alkalmassá tenni feladatai ellátására? A költségvetés szerint jelentősen csökken a foglalkoztatható közmunkások száma.
A „húsbavágó” bizonytalanság van az új létesítmények üzemeltetési többletköltségeinek meghatározása körül.
Az elmúlt évben átadott, illetve a 2019-ben átadásra kerülő új létesítmények működtetésére a céltartalékba csak 250 millió került elkülönítésre, mondván „a szükséges forrás nagyságának meghatározásához még hiányoznak információk, mint például – a látványcsapatsportágak esetében - az üzemeltetési veszteség 50 %-ának TAO pályázat keretében történő finanszírozásának feltételei”.
Igazán nem akarok Kósa Lajos tavaly februári kaposvári látogatásakor - a Modern Városok Program miniszteri biztosaként tett nyilatkozatára, miután tisztában vagyunk szellemi képességeivel - aki szerint a megvalósított létesítmények üzemeltetési költsége a nettó kivitelezési költségek 20 %-a.
Gondoljunk csak bele, az ARÉNA, a Versenyuszoda, a Színház, a Desedató környékén megvalósított létesítmények, a kórház déli tömbjében megvalósuló Informatikai Képző Központ és épületegyüttesek, a több milliárdért kiépített közterületek üzemeltetésének többletköltsége meghaladhatja a milliárdos nagyságot.
Ne legyenek illúzióink, a Kapos Holdig illetve tagvállalatainak beruházásaiban megvalósuló létesítmények - például az autóbusz telephely - üzemeltetési költségei is az önkormányzat költségvetését fogja terhelni.
Hol itt az előrelátás, a biztonság és a stabilitás?
Szóljon hozzá a facebook-on!