Példátlan esetnek lehettek tanúi azok, akik figyelemmel kísérik a kaposvári Önkormányzat közbeszerzési eljárásait.
Az előzmények
A városházi kommunikáció szerint a Cseri városrész fejlődését, felemelkedését várja az ott lakók többsége a néhai Cseri parkban épülő 300 fős határvadász laktanya jelenlététől. Pozitív változásokat hozhat, hogy a szemétszállítással is „elismerést” szerzett, időközben megszűnt Városgazdálkodási Zrt ingatlanának a helyén épül a gázüzemű autóbuszok szervizállomása.
A legnagyobb változást azonban a „Cseri szegregátum rehabilitációja” nevű, uniós támogatású projekt megvalósítása hozhat. A Cseri 10. szám alatti ingatlanon lévő 16 lakás felújítása szerepel az önkormányzat fejlesztési tervében (a lakások környezete is megújul, ugyanis az ingatlanon lévő hét „lakás” lebontásra kerül).
Az önkormányzat a közelmúltban indította meg a közbeszerzési eljárást, melynek keretében a 11 kaposvári vállalkozást - köztük a SZEMECO Kft-t - kértek fel ajánlattételre. Példátlan, hogy a felkérésnek kettő, azaz kettő vállalkozás tett eleget, azonban csak az egyik – Kaposváron alig ismert – helyi vállalkozás tett érvényes, teljesítőképességét meghaladó ajánlatot.
A megkérdezett vállalkozók a következőkkel indokolták az „érdektelenséget”.
„Nem fogok az ajánlaton napokig dolgozni, miközben tudom, hogy a nyertest már eldöntötték”.
Ezt támasztja alá, hogy az eddig meghirdetett, a közel 2,6 milliárd költségű, az unió által finanszírozott beruházásból - a kaposvárinak mondott valójában - budapesti „aktatáskás cég”, a SZEMECO Szakipari Kft és üzleti köre közel 2,1 milliárdnyi kivitelezést nyert el.
A fentiekben idézett vállalkozói véleményeket igazolhatja az is, hogy 2017 tavaszán meghirdetett négy projektet - a kaposvári ipartelepek infrastrukturális fejlesztéseit - amely több mint egymilliárd összegű munkát jelentett – a sokoldalú páros, a SZEMECO Kft - GEOHIDROTERV Kft konzorciuma (közös ajánlattevők) nyerte. A két cégnek még az ügyvezetője is azonos személy.
A városházi kommunikációban hétről-hétre szereplő orvosi rendelők felújítási munkáit ugyancsak a SZEMECO nyerte. A munkát természetesen alvállalkozók végzik („üdítő kivétel”, hogy a Cseri úti orvosi rendelő építését kaposvári vállalkozó kapta meg).
„A helyi építési vállalkozók többsége nem rendelkezik az önálló ajánlattételhez megfelelő közbeszerzési, jogi ismeretekkel”
Az ajánlatok kidolgozása nem csak a kiviteli tervek „feldolgozását” és árajánlat készítését jelenti, hanem a terjedelmes ajánlati felhívásokban leírt jogszabályi követelmények megértéséhez kellő mélységben ismerni kell a közbeszerzési törvényt, illetve a polgári törvénykönyvet is. Ehhez a legtöbb helyi vállalkozónak nincs alkalmazottja, szakjogászra pedig nincs pénze (pedig megérné). Emiatt a helyi vállalkozók még közösen sem tesznek ajánlatot, pedig erre Szita Károly gyakran biztatja a kaposvári vállalkozókat.
Jellemző példa erre, hogy a vállalkozók többség nincs tisztában azzal, hogy az uniós pénzből finanszírozott, úgynevezett TOP-os beruházásoknál - kérésre - 30 százalék előleget kaphat a nyertes kivitelező (míg az önkormányzat által pénzelt fejlesztések esetén csak 5 százalékot).
A SZEMECO „túlnyerésének” következményei
Az uniós pénzből finanszírozott beruházások közbeszerzési eljárásai során a SZEMECO nem tudott hibázni, mindent megnyer, amit akart. A „táskás vállalkozás” később taktikát váltott, ugyanis egy-egy kaposvári vállalkozóval konzorciumot létrehozva – közös ajánlattevőként – nyerte meg a munkákat. megjegyzem, ez kedvezőbb pénzügyi pozíciót eredményezet a kaposvári vállalkozás számára (a konzorciumi tagot is megilleti a 30 %-os előleg).
„Mára már az önkormányzat számára is nyilvánvalóvá vált – amit az költségvetés 2017. évi beruházások pontosítása során is jeleztem – a szakipari szakemberhiány a legnagyobb akadálya az önkormányzat által meghirdetett munkákra történő ajánlattételnek, illetve a 2017-re tervezett munkák megvalósításának ”. Ez a kapacitáshiány 2018-ban még nagyobb lesz!
A szakemberhiányt (és a „túlnyerést”) jól érzékelteti, hogy a SZEMECO eddig egyetlen munkát sem tudott az eredeti szerződésben rögzített határidőre teljesíteni.
Így történt az Erdősor u. 9.; a 48-as Ifjúsági út 70-72.; a Toponári ú 35. alatti orvosi rendelők esetében is.
A TAO pénzből megvalósuló Városi Spotcsarnok kivitelezésén még október 3. napján is dolgoztak, noha az eredeti befejezési határidő 2017. június 30. volt.
Megjegyzem, SZEMECO határidő gondjai nem új keletűek, hisz kaposvári „berepülésekor” a Tar Csatár Óvoda és a Gárdonyi Géza Iskola-, a Rét utcai Óvoda és a Munkácsy Mihály Gimnázium-, a Nemzetőr Sori Óvoda és az Arany János Óvoda energetikai korszerűsítési munkáinak befejezési határidejét csak szerződésmódosításokkal tudta tartani.
Ma még bizonytalan, hogy a SZEMECO - GEOHIDROTERV konzorcium tudja-e tartani a három ipartelep infrastrukturális fejlesztési munkáinak közelgő befejezési határidejét (Izzó utca - Nagygát utca, a Raktár utca - Iparos utca, és a volt SÁÉV telep. A negyedik ipartelepi beruházás, a Kanizsai út- Jutai út – Vásártéri út befejezési határideje 2018. április).
Konklúziók
Az elmúlt másfél évtizedben azt tapasztalhattuk, hogy a város építőipari cégeinek döntő többsége nem volt képes jelentősebb növekedésre. Sőt éppen a legnagyobb építőipari vállalkozások szűntek meg, illetve fejlődtek vissza, pedig korábban is több tízmilliárdos önkormányzati beruházások valósultak meg Kaposváron.
A város vezetői számára nem lehet közömbös, hogy a helyi építőipari vállalkozások hogyan tudnak a 171 milliárdos, soha nem látott építőipari keresletből profitálni.
A helyi cégek alvállalkozói minőségükben sokkal kevesebb nyereséget érhetnek el, kevesebb iparűzési adót fizetnek be a kaposváriak közös kasszájába, kevesebb kaposvárit tudnak foglakoztatni. A profit nagyobbik részét a szemeco-félék zsebébe vándorol.
Véleményem szerint a SZEMECO Kft (és minden olyan „táskás” vállalkozás) a kivitelezés során kijátssza törvényt. Ugyanis valamennyi munkát alvállalkozókkal végezteti el. A közbeszerzési törvény 138. § (1) bekezdése értelmében építési beruházás esetén az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a szerződés értékének 65 %-át (tavaly ez 50% volt). Sajnos az önkormányzat - szerintem politikai okokból - nem akar érvény szerezni a jogszabályi követelményeknek.
Kaposvár érdeke a helyi vállalkozások támogatása lenne. Nem csak szavakban. Ez azonban erőteljes önkormányzati fellépést, hatékonyabb menedzselést feltételez.
Szóljon hozzá a facebook-on!