Kezdőoldal » Hírek » ENERGIAKÖLTSÉGEK CSÖKKENTÉSÉNEK ÁRNYOLDALAI

ENERGIAKÖLTSÉGEK CSÖKKENTÉSÉNEK ÁRNYOLDALAI

2022.12.27. | Hozzászólások [0]
Hozzászólás

Díjazták Kaposvár energiafüggetlenségi törekvéseit – tudósított erről az egyik helyi médium. A kiadott tanúsítványa szerint - elismerve az energiaköltségek csökkentésére irányuló erőfeszítéseit is - Kaposvár egy évig viselheti az „ENERGIAHATÉKONY ÖNKORMÁNYZAT” címet. Az elmúlt évben a megyeszékhely megkapta a „KLIMABARÁT DÍJ”-t is. Az előrelátó energiapolitika nélkül a város intézményeit sújtó 6 milliárdos, brutális mértékű energia többletköltség nagyobb lenne. Persze az is igaz, hogy néhány elmaradt vagy későn megvalósult energetikai beruházás ugyancsak vétkes az elviselhetetlen költségtöbbletköltség kialakulásában.

ENERGIAKÖLTSÉGEK CSÖKKENTÉSÉNEK ÁRNYOLDALAI

Kaposvár méltán érdemelte ki díjakat, hisz felsorolni is nehéz, mennyi mindent tett az energiahatékonyság-, és a megújuló energia arányának növelése, a növekvő - a szomszédban folyó háború miatt brutális mértékben megnőtt - energiaköltségek csökkentése érdekében. A polgármester szerint az önkormányzati épületek energiaköltsége ebben az évben több mint hat milliárd forinttal emelkedik.

 

A hat milliárd lehetne volna jóval kevesebb is!


Aki figyelemmel kísérte az elmúlt tíz-tizenöt év energetikai fejlesztéseket, az tudja, mennyi „bűn” terheli azok lelkiismeretét, akiknek hozzá nem értése miatt nem-, vagy nem időben valósultak meg a tervezett energetikai fejlesztések.

 

Városi „ZÖLD FŰTŐMŰ


Másfél évtizeddel ezelőtt a Közgyűlés azzal a feltétellel értékesítette a város Észak-Nyugati határában lévő 5 ha-os ingatlanát, hogy azon a vállalkozó kizárólag - a távfűtéshez szükséges melegvíz mellett villamos energiát is előállító - biomassza erőművet építhet.

 

A biomassza erőmű építését a klímavédelmi szempontok, illetve az energiaköltségek emelkedése indokolták: azaz, a biomassza erőmű által termelt olcsóbb távhő lehetővé tette volna a kaposvári távfűtési díj 20 százalékos csökkentését. A vállalkozó számára az erőmű által előállított villamos energia értékesítése tette volna gazdaságossá a beruházást.

 

A kormány megszüntette a kötelező áramátvételi támogatást, ami meghiúsította a beruházást.

 

A kudarc ellenére az önkormányzat - bár ismét felvetődött a geotermikus energia felhasználása - nem mondott le az ugyancsak faapríték tüzelésű – csak melegvizet előállító - fűtőmű megépítéséről: cél, hogy a kaposvári távfűtés megfeleljen a „hatékony távfűtés” törvényi előírásnak a földgázüzemű kazánok kiváltása-, a CO2 kibocsátás csökkentése révén.

 

A beruházás sajnos éveket csúszott a Nemzeti Fejlesztési Programiroda NKft hozzá nem értése miatt. Kevesen tudják, hogy az első közbeszerzési felhívásban együtt szerepelt a távhőhálózat bővítése, az új fogyasztók bekapcsolása és a biomassza fűtőmű építése. A fűtőmű hiányos műszaki paraméterei miatt az ajánlati felhívás eredménytelen lett és ez évekre visszavetette a megvalósítást.

 

A minisztériumi háttérintézmény 2016 elején újra nekirugaszkodott a megvalósításnak, azonban a tervezett 2019. évi befejezés ismét meghiúsult. Az ismételt kudarc után a döntéshozók belátták, hogy a Nemzeti Fejlesztési Programiroda NKft alkalmatlan biomassza fűtőmű megvalósítására, azaz, a megvalósítás jobb kezekben van a Kaposvári Önkormányzati Vagyonkezelő és Szolgáltató Zrt Távfűtés Üzemnél.

 

Ezt követően ment minden, mint a karikacsapás”, bár kétségtelen, hogy az „időmúlás” miatt a kivitelezés költsége a többszörösére nőtt, a pénzügyi fedezet megteremtése komoly gondot okozott. Minden jó, ha vége jó? A polgármester szerint a zöld fűtőmű belépésével

 

„a gázszükséglet, mint egy 93 százalékát tudjuk kiváltani”.

 

Nem lenne nehéz kiszámolni, mekkora lenne gázköltség megtakarítás, ha a biomassza fűtőmű már hat-hét éve üzemelne?

 

Kapos Grid, energiamodernizációs program

 

Hat megyei jogú város 2016. október 20.-án - Kaposvár vezetésével - megállapodást kötött az energia hatékony felhasználása és a kommunális energiaköltségek folyamatos csökkentése, közel 60 milliárd forint nagyságú beruházás magvalósítása érdekében.

 

Sajnos az Európai Unió által támogatott ELENA projekt megvalósítás (három év előkészítés és egy év kivitelezés) jelentősen csúszik és a villamosenergia és földgáz világpiaci árának növekedése, a beruházási költségek nagymértékű emelkedése, a forint jelentős gyengülése, stb miatt a felhasználható összeg már csak alig több mint 24 milliárd. Az említett okok miatt a Kaposvárra (KaposGrid) jutó keretösszeg 8,8 milliárdra csökkent.


A projektvezető, Kovács Katalin Környezetfejlesztési Igazgató 2022. februári közgyűlésen arról tájékoztatta a képviselő testületet, hogy

 

„az adott pénzügyi-gazdasági körülmények között 2022-ben 24,09 milliárd forint nagyságú beruházás megvalósítását látja reálisnak”.


A kaposvári energiamodernizációs programban kitüntetett figyelmet kapott a

 

város közvilágításának korszerűsítése


melynek jelentőségét emeli, hogy a polgármester szerint „a közvilágítás üzemeltetési költsége 2023-ban 1,3 milliárdba fog kerülni”.

Nos, a projektvezető kincstári optimizmusa megalapozatlannak bizonyult, az ELENA projekt megvalósítására, a kivitelező cég kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás - vélhetően ajánlattevő hiányában - eredménytelen lett, így 2022-ben „egy kapavágás nem történt”.


Nagy biztonsággal „borítékolható”, hogy „az adott bizonytalan pénzügyi-gazdasági körülmények között” belátható ideig nem lesz olyan vállalkozó, aki egy megismételt eljárás keretében ajánlatot adna a beruházások megvalósítására, illetve azok üzemeltetésére.


„SMART BUILDING, épületek üzemeltetési költségeinek csökkentése”


Az önkormányzat számára 2018 végén a budapesti iTeam Holding Zrt által 58,4 millió forintért készített megvalósíthatósági tanulmány szerint

 

a kiválasztott épületeken megvalósított, 10 százalékos pótlólagos beruházással az üzemeltetési költség akár 30 százalékkal csökkenthető.

 

A tanulmány az ARÉNA, a VERSENYUSZODA, és a Kórház Déli Tömb épületrendszert: Informatikai Képző Központ, az Okos-Öko park és a Civilek Háza jelölte meg (kiemelés tőlem).

 

A növekvő energia költségek ellenére a tanulmány az asztalfiókba került, azaz

 

egyetlen épületen sem történt költségcsökkentést eredményező beruházás az elmúlt négy év alatt.


Ezért is olvastam meglepődve a legutóbbi (2022. 11.24.) költségvetési rendeletmódosításban, hogy a polgármester „megrendelésére” egy újabb tanulmány készült:

 

„Élmény és Gyógyfürdő részére a termálkút hőenergiájának, valamint a Versenyuszoda és a meglévő fürdő épület energetikai célú komplex felmérése”


A „felmérés” indokoltnak tűnhet, mert a városi intézmények energiaköltsége 2023-ban brutális mértékben emelkedik: például a Versenyuszoda energia költsége 345 millió, az Élmény és Gyógyfürdő energia költsége 786 millió lesz.

 

Nagyságrendekkel kisebb lenne az üzemeltetési költség, ha az említett létesítmények kivitelezésekor fúrt temálkutak vízének hasznosításához szükséges energetikai berendezések beépítésre kerültek volna.


A Versenyuszoda beruházás fontos energetikai eleme volt a termálkút fúrása, a termálvíz hőjének hasznosítása. Egy ilyen kút fúrása a szakemberek szerint – a hozzá tartozó hőhasznosító berendezésekkel együtt200-300 millió forint körül van.

 

A kivitelező szerint a Versenyuszoda vizének a melegítése a termálkút vizével (amely a hőcserélők közbeiktatásával melegíti a medence vizét) és a hőszivattyúkkal (amely a visszahűtött termálvizet emeli megfelelő hőfokra) történik. Tartalékként lehetőség lesz a Virágfürdő számára korábban fúrt termálkút vizével történő melegítésre.

 

Nem kell oknyomozónak lenni, hogy felismerjük,

 

a Versenyuszoda számára fúrt kút termálvízének energetikai hasznosítása nem történt meg, a tervezett hőhasznosító berendezések nem kerültek beépítésre vagy nem működnek.


A megrendelt tanulány is arra utal, hogy „a tartalék vonal” sem működik, ugyanis a Virágfürdő, azaz újkori nevén az

 

Élmény-, és Gyógyfürdő számára fúrt termálkútak hőenergiáját hasznosító berendezéseket a beruházó SCD Group Holding Rt. „kispórolta” kivitelezés során.


Ezt igazolja az is, hogy az egyik helyi médium a létesítmény átadásakor arról tudósított:

 

„éjjel-nappal négy kazán melegíti a kaposvári élményfürdő négyezer köbméternyi vizét”.

 

Ezért nem lehetett csodálkozni azon, hogy azokban az években (2009. és 2010.), amikor csak a Virágfürdő üzemelt - a tervezett nyereség helyett - a veszteség meghaladta a 200 millió forintot. Az éves gázköltség meghaladta a 100 millió forintot.

 

Az üzemeltetési veszteséget a cukorgyári biogáz sem csökkentette jelentősen.

 

Kérdés, hogy a 7,7 millió forintért készített tanulmány alapján milyen „beavatkozások” lesznek annak érdekében, hogy a két létesítmény 2023. évi 1,1 milliárdos energia költsége érdemben csökkenjen.

 

Ki tudja, a háborút mikor követi a béke? Az biztos, hogy az energia költségek a majdani békében sem esnek vissza régi szintre. Így hát, van mit tenni az energiaköltségek csökkentése terén.

 

Kérdés, hogy a 7,7 millió forintért készített tanulmány alapján milyen „beavatkozások” lesznek annak érdekében, hogy a két létesítmény 2023. évi 1,1 milliárdos energia költsége érdemben csökkenjen.



Lap tetejére
Hozzászólások
Név:
Hozzászólás:
Ellenőrző kód: