Kezdőoldal » Hírek » A LEVESBE MENT AZ 58 MILLIÓS TANULMÁNY?

A LEVESBE MENT AZ 58 MILLIÓS TANULMÁNY?

2022.02.02. | Hozzászólások [0]
Hozzászólás

Semmire sem jó megvalósíthatósági tanulmányra fizetett ki az önkormányzat 58,4 milliót? Lehet, hogy a Polgármesteri Hivatal környezetvédelmi igazgatója ezért „titkosította” azt a tanulmányt, melyet az önkormányzat készíttetett a Németh István Program keretében létrejött épületek üzemeltetési költségeinek csökkentése érdekében. Igaz, a budapesti cégnek ez volt az első - és a mai napig az utolsó - közbeszerzésen elnyert munkája. Pedig a SMART BUILDING (okos épület) környezettudatos üzemeltetési technológiája akár 30 százalékos energiamegtakarítást eredményezhetett volna.

A LEVESBE MENT AZ 58 MILLIÓS TANULMÁNY?

 

A 2022. évi költségvetés vitája során többen megkérdezték, mi az oka a Németh István Program keretében létrejött létesítmények üzemeltetési költségei drasztikus emelkedésének. Én magam nem lepődtem meg a támogatások emelésén, hisz tudtam, hogy nem véletlenül készült a beruházások megvalósításával egy időben a jelentős energiamegtakarítást eredményező megvalósíthatósági tanulmány, amely „SMART Building” (okos épület) nevet viselte (a közbeszerzési eljárás dokumentumai itt olcashatók).


Jól emlékezem, nem elsősorban a tanulmányért kifizetett bruttó 58,4 milliós összeg keltette fel az érdeklődésemet, hanem - a téma fontossága mellett - az elkészítés rövid átfutási ideje: noha a szerződésben 90 napos határidő szerepelt, a tanulmány 35 nap alatt elkészült.


A budapesti cég (iTeam Holding Zrt) által 2018 végén készített megvalósíthatósági tanulmány célja az volt, hogy

 

a kiválasztott épületeken egyszeri, 10 százalékos beruházás-kiegészítés beépítése révén biztosítsa az épületek üzemeltetési költségeinek akár 30 százalékos csökkentését.

 

A szerződés az ARÉNA, a Versenyuszoda, az Informatikai Képző Központ és a Kórház Déli Tömb épületrendszert jelölte meg (ez utóbbi az Okos-Öko parkot és a Civilek Házát takarta).

 

A projekt megvalósításért a Környezetvédelmi Igazgató (Kovács Katalin) volt a felelős, ezért neki tettem fel kérdéseimet és egyben kértem, hadd olvassam el a tanulmányt. Ugyanis kétségeim voltak nem csak a beruházás-kiegészítés több mint egy milliárdos pénzügyi fedezetét illetően, hanem a műszaki megvalósíthatóság miatt is. Ígéretet kaptam arra, hogy a megvalósítható tanulmányt néhány nap múlva rendelkezésemre bocsájtja.


Jól emlékezem, több hetes várakozás után a Polgármesteri Hivatal jegyzőjének segítségét kértem, hiába:

 

a környezetvédelmi igazgató még a Jegyző kérése ellenére sem volt hajlandó a megvalósíthatósági tanulmányt átadni.


Az tény, hogy az 58,4 millióért rapid idő alatt elkészített tanulmány nem hasznosult, az elmúlt három év alatt nem történt egyetlen épületen sem költségcsökkentést eredményező, pótlólagos beruházás. Miközben a növekvő üzemeltetési költségek alatt „szenved” önkormányzat.

 

HOGYAN ÁLL AZ ELENA PROGRAM?


A fentiekben hivatkozott január 27.-i közgyűlésen - tekintettel arra is, hogy a költségvetési előterjesztés csak egy rövid mondattal érintette - több képviselői is rákérdezett Magyarország egyik legnagyobb klímavédelmi beruházására, a 60 milliárdos költséggel megvalósuló ELENA programra (amely az energiahatékonyságra-, a megújuló energiatermelésre-, és a közlekedés fejlesztésére, azaz a CO2 kibocsátás csökkentésére irányul).

 

A szerződés 2018. december 27. napján aláíró hat megyei jogú város konzorciumát Kaposvár vezeti.

 

Bár kérés hangzott el egy rövid – projekt tartalmára vonatkozó – rövid tájékoztatásra is, a környezetvédelmi igazgató, Kovács Katalin (aki a projekt felelőse) szűkszavúan csak annyit válaszolt, hogy a program megvalósítása „tervezési fázisban van”.


Az Igazgató Asszony elfelejtette, hogy pontosan két évvel ezelőtt ugyanezt mondta:

 

„60 milliárd forintos energiahatékonysági fejlesztésbe kezdtünk hat megyei jogú várossal karöltve, elkezdődött az Elena program tervezési időszaka”.


A Közgyűlés elfogadta azt a képviselői javaslatot, mely szerint a következő közgyűlésre készüljön egy átfogó – a program műszaki tartalmára, határidőkre is kiterjedő – tájékoztató (a javaslatot csak azok nem szavazták meg, akik még a minimálisnál is kevesebbet tudtak a projektről).

 

Az Igazgató Asszony kénytelen lesz – már csak a másik öt megyei jogú város (Zalaegerszeg, Veszprém, Dunaújváros, Tatabánya, Szombathely) által az előkészítésre kifizetett több tízmillió forint miatt is - teljeskörű tájékoztatást adni.

 

Megjegyzem, hogy a Támogatói Szerződés szerint a 2022-es év a beruházások megvalósításának éve. Szinte borítékolható, hogy – kaposvári szokás szerint csúszik a projekt kivitelezése - az első „kapavágásra” legfeljebb 2023-ban kerülhet sor.



Lap tetejére