Kezdőoldal » Hírek » A KORONAVÍRUS JÁRVÁNY HATÁSA A VÁROS 2020. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRE

A KORONAVÍRUS JÁRVÁNY HATÁSA A VÁROS 2020. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRE

2020.05.25. | Hozzászólások [0]
Hozzászólás

Mekkora bevétel kiesést okozott a koronavírus járvány, illetve mekkora költségeket igényelt a járvány elleni védekezés? Aki figyelemmel kísérte a polgármester Facebook tájékoztatóit, még az sem tud – az egymásnak is ellentmondó, ellenőrizhetetlen, esetenként valótlanságot tartalmazó nyilatkozatok miatt - választ adni erre a kérdésre. A 2020. évi költségvetés módosításának elsősorban erre kellett hiteles választ adnia.

A KORONAVÍRUS JÁRVÁNY HATÁSA A VÁROS 2020. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRE

Szita Károly megígérte a miniszterelnöknek, hogy az önkormányzatok - felmérve a korona vírus világjárvány okozta gazdasági, pénzügyi károkat - április végére „átstrukturálják” a 2020. elején -végén elfogadott költségvetésüket.

 

A polgármesternek a művelet május 18. napjára sikerült. A két hetes késedelemben vélhetően az játszott szerepet, hogy a Kormányhivatal - valószínű a járvány mellékhatásaként - „megtiltotta” a polgármesternek, hogy a 2019. évi költségvetés végrehajtásának értékelését és a pénzmaradvány megállapítását rendeletben rögzítse, mondván erre kizárólag a Közgyűlés jogosult.

 

Pedig mintegy 20 milliárdról van szó. Ugyanis ekkora összeggel maradt el a 2019. évi költségvetés teljesítése a tervezettől, azaz ennyivel lett magasabb a 2020. évi módosított költségvetés főösszege, mint a januárban elfogadott költségvetés főösszege.

 

Másképpen, 20 milliárd felhasználásáról dönthetett a polgármester, arról azonban nem alkothatott rendeletet, hogy miért maradt el 20 milliárddal az elmúlt évi költségvetés teljesítése?

 

Végig gondolva, ebben van valami!

 

Szita Károly a május 8.-i Facebook tájékoztatójáról két tudósítás is készült. Az egyik tudósításban az olvasható, hogy „A jelenlegi adatok alapján azzal számolunk, hogy a város költségvetése az év végére a működési feltételeket tekintve mintegy 1,5 milliárd forinttal lesz kevesebb a kiesett összegek hiánya miatt.

 

A másik tudósítás szerint a gazdasági megtorpanás és a járvány elleni védekezés kihatással van a költségvetésre is, idén várhatóan 1,5 milliárd forintos mínuszt kell kezelnie a városnak, részben a védekezés költségei, részben a kieső bevételek miatt.”

 

A tudósítások – lényeges tartalmi különbség mellett – szövegének szépséghibája, hogy Szita Károly a tájékoztatás során a 1,5 milliárdos összeget ki sem ejtette a száján.

 

Nézzük hát először a költségvetést érintő bevétel kisesést.

 

A bevétel kiesést a költségvetés kellő pontossággal, 913,5 millió forintban rögzíti, melynek összegét a vészhelyzet e hónap végére ígért feloldása csökkentheti.

 

Előre kívánkozik a sorban a Kormány által elvont gépjármű adó 180 milliós összege (amit Szita Károly több nyilatkozatában is úgy adott elő, hogy az önkormányzatok a gépjármű adó összegét felajánlották a kormánynak).

 

A veszélyhelyzet fennállásáig nem kell megfizetni a vendéglátó üzletek által igénybe vett közterület (teraszok) bérleti díját, aminek a becsült összege 7 millió.

 

Az önkormányzati tulajdonú üzletek bérleti díjcsökkentése 20 millió forint bevétel kiesést okozhat.

 

Az ingyenes parkolási díj 102 millió bevétel kiesést jelenthet.

 

Az idegenforgalmi adó bevétel kiesés 12 millió forint.

 

A legnagyobb összeggel az iparűzési adó 15 százalékos csökkenése, azaz 592,5 millió forinttal „vágja meg” a költségvetést.

 

Az adóbevétel csökkenés számításának alapja az lehet, hogy az adóhatóság, kérésre legfeljebb húsz százalékkal, de maximum öt millió forinttal mérsékli - egy adónem esetében - az adótartozást. A fennmaradó összegre - a polgármestert által is ígért - a pótlékmentes fizetési halasztás és részletfizetés nem engedélyezhető.

 

A polgármester tájékoztatójában arról is beszélt, hogy a kaposváriak áprilisban 80 százalékkal kevesebb jegyet, bérletet váltottak a helyi tömegközlekedési autóbuszokra, mint egy évvel korábban. Ez a tömegközlekedési cég számára 160 millió forint bevétel kiesést okozott.

 

A havi 160 millió forint bevételkiesés azért lehet megalapozatlan, mert

 

a részvénytársaság éves  menetrendszerinti díjbevétele alig 380 millió forint.

 

A koronavírus járvány elleni védekezés költségeit már nehezebb volt azonosítani a költségvetésben.

 

Az első kézzelfogható ráfordítás a Kaposvári Humánszolgáltatási Gondnokság kiadásai között érhető utol: „az intézményeknek a fertőzések megelőzése érdekében a fokozottabb fertőtlenítéshez szükséges speciális tisztító és fertőtlenítő szerek, védelmi eszközök beszerzését koordináló

 

Kaposvári Humánszolgáltatási Gondnokság részére az eddig felmerült kiadásokra 37.248 eFt forrást biztosítottunk”.

 

Az összeg elköltésének egy részét (23 433 254.-Ft) a város honlapján az „értékesítések és beszerzések” menüben található szerződések igazolják, mely szerint a Gondnokság az önkormányzati intézmények számára 19 949 937 forintért szájmaszkot-, 2 122 517 forintért fertőtlenítőszert-, 1 360 800.- forintért overált vásárolt.

 

Az önkormányzat gazdálkodási kiadásai között a koronavírus elleni védekezés kapcsán felmerült kiadásaként 31 378 eFt összeg került megjelölésre.

 

A költségvetési rendelet szerint az önkormányzat összesen 68 626 000,- forint összeget fordított a korona vírus elleni védekezésre.

 

A polgármester gondolt a járvány elleni védekezés jövőbeni költségeire, ezért

 

a költségvetésben szerepel 93 198 000,- forint, mint „veszélyhelyzeti céltartalék”.

 

No, persze más a helyzet, ha a fenti összeghez hozzá számoljuk, hogy – nem kis meglepetést okozva - az önkormányzat a

 

Kapos Holdingnak 100 millió támogatást nyújtott a „koronavírussal kapcsolatos hatások mérséklésére!

 

Továbbá a Gazdasági Társaságok számára a koronavírus miatti veszteségek kapcsán felmerülő likvidítási problémák kezelésére 500 milliós támogatás kíván nyújtani.

 

Nyilvánvaló, hogy a támogatás csak a Kapos Holding gazdasági társaságai vonatkozásában értelmezhető, különösen annak tudatában, hogy „az előzetes mérlegadatok alapján az Kaposvári Élmény és Gyógyfürdő Nonprofit Kft. (22,6 millió Ft), a Kaposvári Közlekedési Zrt. (228,5 millió Ft) és a Kavíz Kft. (210,5 millió Ft) esetében lesz szükség tőkepótlásra.”

 

Probléma csupán az, hogy a 461,6 millió összegű tőkepótlás a 2019. évi gazdálkodás „sara”, nem pedig a koronavírus okozta járvány következménye.

 

A járvány elleni védekezésnek nem csak költségei-, hanem – az intézmények működésének korlátozása miatt – megtakarításai is vannak.

 

Néhány példa erre:

 

A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján a 9/2020.(IV.3) KMJV polgármesteri határozatban született döntés a költségvetési szervek (Kaposvári Szociális Központtal együtt) 132 724 ezer forint fenntartói támogatás zárolására.

 

Ugyancsak a járványhelyzetre tekintettel elvonásra került az intézmények 430 665 ezer forint összegű szabad pénzmaradványa.

 

A költségvetés működési fejezetében számos, összességében több száz milliós kiadási tételt lehet találni, amelyek törlése, átcsoportosítása, elhalasztása jelentősen javítaná az intézmények működési feltételeit.

 

Kaposvár önkormányzata összességében egyedülálló „kegyelmi helyzetben van”.

 

Gyakran halljuk a polgármestertől, hogy a KOMETA megmentése jó befektetés volt, hisz a 2 milliárdos részvényvásárlás összességében 1,5 milliár kamatbevételt eredményezett.

 

Kaposvár szerepvállalását a Kormány azzal jutalmazta, hogy nem kérte vissza a 3,5 milliárd forintot, csupán a felhasználására vonatkozóan kötötte ki, hogy a pénzt csak infrastruktúra fejlesztésére lehet felhasználni. Ez egyedülálló mozgásteret biztosít Szita Károly számára.

 

Szita Károly optimista: egy erős kaposvári gazdaságot, egy erős önkormányzati költségvetést támadott meg a koronavírus járvány. Nem tudott ezért nagy kárt okozni, gyorsan visszatérünk a régi kerékvágásba. Reméljük, így lesz.

 

Csupán azt nem értem, hogy Szita Károly miért mondott le Kaposvár XXI. századi újra iparosításának egyik fontos létesítménye, a munkásszálló megépítéséről?



Lap tetejére