Kezdőoldal » Hírek » „A jóisten nem bottal ver”, hanem náthával!

„A jóisten nem bottal ver”, hanem náthával!

2019.05.11. | Hozzászólások [0]
Hozzászólás

Abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy a polgármester meghívott az ARÉNA ünnepélyes átadására. A szemerkélő eső elöl futva, kisé kimelegedve találtam helyet magamnak a 3000-es nézőtér egyik ajtó melletti székén: mire észbe kaptam, a huzatban megfáztam, amire emberemlékezet óta nem volt példa.

Az igazság az, hogy parkolni csak a Zaranyi úti lőtér környékén tudtam. Ez persze nem volt meglepő, mert a néhány nappal korábban – a SERCO TF Budapest elleni – hazai kiesési rangadónak beharangozott kosárlabda mérkőzésen sem volt hely a már elkészült, új parkolókban, pedig körcsarnokban alig volt nyolcszáz néző. Az ünnepélyes átadásra meghívott háromezer vendégnek jelentős része kénytelen volt a környező utcákban, vagy még messzebb parkolni. Ez figyelmeztető lehet a jövőre nézve.

Jutasi Róbertnak – aki évtizedekig tudósított a kaposvári sporteseményekről – nem voltak parkolási gondjai, mert a polgármester elfelejtette meghívni.

„A jóisten nem bottal ver”, hanem náthával!

Az „emúttnyócévvel” fűszerezett ünnepi köszöntések kritikai elemzésétől - bár némelyektől "történelemkönyvbe illő" baromságok hangzottak el - helyhiány miatt - eltekintek. Szita Károly egy „beszédes” mondatára azonban emlékeztetni szeretném a felhőtlenül örvendező sportbarátokat: az Arénát a csapatok csak a következő bajnokságban vehetik igénybe (a PR edzésekre ez természetesen nem vonatkozik).

 

Mindez azért furcsa, mert az Aréna átadási határideje 2018. december vége volt. Egy évvel ezelőtt a kiemelt sportegyesületek közgyűlés előtti beszámoltatása során a polgármester megerősítette a fenti átadási határidőt. Akkor - látva, hogy a kivitelezés a „tervek szerint halad” - azt „jósoltam”: ha „csapataink harcban állnak” a bajnoki címekért, akkor májusban szurkolhatunk nekik az Arénában.

 

Tudomásom szerint több hatósági engedély a mai napig nem került kiadásra, a pályahitelesítés is csak részben történt meg (vélhetően azért, mert – sajnos – nem volt rá szükség).

 

„Örvendetes” ÁKOS koncert miatt egyik csapatuknak sem kell feladni pályaválasztási jogát, már csak azért sem, mert a biztonsági tartaléknak maradt a Körcsarnok. (mint köztudott, tavaly a röplabda csapat egy Demjén koncert miatt volt kénytelen feladni a pályaválasztói jogát, amely emiatt elvesztette esélyét a bajnoki cím megszerzésére).

 

Némi „ünneprontás” után térjünk vissza a címben idézett népi mondásra. Bizonyára az elkapott nátha volt az „isteni” büntetésem, mert azon kevesek közé tartoztam, aki több évtizedes sportolói, sportvezetői, kosárlabda rajongó múlttal a háta mögött a multifunkcionális létesítmény megépítését „idő előttinek”, méretét túlzónak tartotta.

 

Az „ellenkezésem” oka az volt, hogy a Polgármesteri Hivatal kimutatása szerint

 

8 kaposvári oktatási intézménynek nincs tornaterme

 

csak tornaszobával rendelkezik a Berzsenyi-, Honvéd-, Zrínyi-, Közgazdasági-, Kereskedelmi-, Egészségügyi-, Iparművészeti-, Bárczi (tornaszoba: „12x24 m, amely a 220 fős gyermeklétszám alatti iskolák számára jelent megoldást a mindennapos testneveléshez”).

 

Néhány évvel ezelőtt szinte valamennyi helyi-, és országos médium beszámolt Szabó Tünde sportért felelős államtitkár nyilatkozatáról, mely szerint az elmúlt 30 év legnagyobb tornaterem fejlesztési programját valósítja meg a Kormány annak érdekében, hogy a mindennapos testnevelés feltételei mindenhol biztosítva legyen. A program támogatásával 2016-ban – a mindennapos testnevelés létesítmény-feltételei javítása érdekében – 25 tornatermet adtak át.

 

A közgyűlésen ezért kérdeztem a polgármestert: „Kaposvár miért nem pályázik a mindennapos testnevelés létesítmény-feltétételeit javító tornaterem építésére?”

 

„Tornatermekre azért nem pályáztunk, mert városokra nem írtak ki pályázatot”, hangzott el polgármesteri válasz. Ami persze nem felelt meg a valóságnak. Az igazság az, hogy az erős Kaposvár nem akart áldozni a pályázati önrészre.

 

Tornatermek helyett multifunkcionális ARÉNA!

 

Orbán Viktor 2015. októberi látogatásakor - a Modern Városok Programja kaposvári beruházásai kapcsán - egy 4000 férőhelyes (kulturális rendezvények esetén közel 6000 főre bővíthető) multifunkcionális létesítményt ígért a kaposváriaknak.

 

A kaposváriak régi álma valósul meg!

 

Szerencsés véletlen folytán a SÁÉV SC kosárlabda csapatának feljutása az első osztályba és a Körcsarnok befejezése egybe esett (1983.).

 

A város első profi kosárlabda csapatának népszerűsége évről-évre nőtt, a nézőtéri lelátó esetenként szűknek bizonyult. A sportközpont akkori, legendás igazgatója, Gundy Richár segítségével a játékteret körbe „székeztük” és az emeleti „karzatot” is alkalmassá tettük a nézők elhelyezésére.

 

Később mobil lelátók kerültek a két kosárpalánk mögé, így már 1200-1300 kaposvári szurkolhatott a bajnok-, és kupagyőztes kosárlabda csapatnak (később műanyag ülőalkalmatosságok kerültek felszerelésre, amely 880-ra csökkentette az ülőhelyek számát, ennél még az „őskorban” is többen szurkolhattak a csapatnak).


A magunk mögött hagyott szezonban a kosárlabda csapat népszerűsége - a gyalázatos szereplés ellenére - ismét a régi időket idézte, így egy-egy „derbi” alkalmával szűknek bizonyulhatott a Körcsarnok (bár olyan szurkolóval nem találkoztam, aki helyhiány miatt nem jutott be a csarnokba).

 

A kaposvárival együtt még öt városban épült „körcsarnok”. Szolnokon is hamar szűknek bizonyult, ezért alig több mint 650 millió forintból átalakították, bővítették. Így aztán hivatalosan 2122 néző szurkolhat a szolnoki kosárlabda csapatnak (a röplabda csapatuk érdekében még a mennyezetet is megemelték). Amikor az átalakítást Gundy Ricsi megtudta, elment Szolnokra és elkérte a terveket.

 

Szita Károly ígéretet is tett a körcsarnok bővítésére, de a háttérben nagyobb álmokat szövögetett.

 

Ennek első jele akkor mutatkozott, amikor megkezdődött Kaposvár hosszú távú fejlesztési programjának, az Integrált Városfejlesztési Stratégiájának (IVS) kidolgozása. A több éves előkészítő, tervező munka után az IVS-t a közgyűlés 2008. március 26.-i ülésén fogadta el.

 

Ebben szerepelt - 2013. évi határidővel - a Körcsarnok bővítése (és az RSG csarnok felújítása), melynek költség előirányzata 2, 2 milliárd forint volt.

 

Az IVS-ben – kaposváriak álmaként - szerepelt egy multifunkcionális (sport-, és kulturális események rendezésére alkalmas) létesítmény megépítése is.

 

Tehát nem előzmények nélküli Orbán Viktor és Szita Károly által - a Modern Városok Programja kaposvári sportberuházásai megvalósítására - aláírt megállapodás.

 

Megszólal a papagáj kommandó

 

Az új sportcsarnokot nem a versenysportnak, hanem a jövő nemzedékének, az utánpótlásnak építjük”, hangoztatta mind a miniszterelnök, mind a polgármester.

 

Aki az Arénát politikai haszonszerzésből ellenzi, az a gyerekének, az unokájának okoz kárt”, fenyegetődztek, miközben nyolc oktatási intézménynek nincs tornaterme

 

A sportközpont igazgatója sem akart elmaradni: "akár egy időben is edzhetnek a kosarasok és a röplabdások a Kaposvár Arénában, mivel keresztben is kialakítanak két pályát, amelyeket el lehet választani egymástól. Az Arénában az általános iskolásoknak fognak tornaórát tartani”.

 

Miközben tudjuk, hogy multifunkcionális létesítményeket (arénákat) sehol a világon nem építenek utánpótlás csapatoknak, általános iskolásoknak. A kosárlabdát népszerűsítő filmekből tudható, hogy az amerikai-, európai sztárcsapatok az edzéseik többségét nem az öt-tizezer (vagy annál több) nézőt befogadó csarnokokban tartják (mert ott nem közpénzből üzemeltetik a létesítményeket).

 

Ma nincs olyan ember az önkormányzat környékén, aki meg tudná mondani, hogy mennyibe kerül majd az Aréna és a Körcsarnok (illetve a most „megvásárolt” Jégcsarnok üzemeltetése. A tapasztalt üzemeltetők mondják, hogy legalább évi 8-10 koncertet (bevételt hozó kulturális nagyrendezvényt) kell tartani az Arénában ahhoz, hogy elviselhetők legyenek a fenntartási költségek.

 

Az is tudható, hogy Európa bajnokságot, nemzetközi versenyt (vagy országos bajnokságot)megfelelő számú és minőségű szállásférőhely nélkül nem lehet rendezni. Márpedig ezzel Kaposvár nem rendelkezik (ez két, három évig még így is marad).

 

A kormány ismét a látványsportok segítségére sietett: lehetővé tette, hogy a létesítmények üzemeltetési veszteségeinek 50 százalékát a TAO-ból lehet fedezni (így viszont másra nem jut).

 

Már az előkészítés során kiderült, a miniszterelnök által ígért támogatásból nem futja a 4000 ülőhelyes Aréna megépítésére.

 

A közbeszerzési eljárás nyertest hírdető összegzése szerint

 

az Aréna „3 szintes, kis meglepetést megközelítőleg 2600 fős lelátóval” épül!

 

Később „rájöttek” az illetékesek, hogy „a színvonalasabb sportrendezvények rendezése és a létesítmény gazdaságos üzemeltetéséhez a befogadó képesség növelése is hozzájárulhat. 327 többlet ülőhely kialakításával a sportrendezvények nézőszáma eléri a 3000 főt. Ennek költsége 72 637 650-, forint” (székenként 222 135.- forint).

 

A multifunkcionális létesítménnyel szembeni ellenérzésem némileg csökkent: a megépült Kaposvár Aréna kaposvári (ember) léptékű lett.

 

Továbbra is meggyőződésem, hogy a diáksport-, az utánpótlásnevelés érdekében nem Arénát, hanem tornatermeket kell építeni.

 

Kaposvárnak van Arénája, polgármesteri sporttanácsadója, így remélhető, hogy ismét lesz - a bajnoki címet ismét elnyerni képes - kosárlabda-, és röplabda csapata.



Lap tetejére