Kezdőoldal » Hírek » Szita Károly jobb életminőséget ígér a kaposváriaknak: történelmi útfelújítás, intermodális csomópont, európai színvonalú közlekedés! III. rész

Szita Károly jobb életminőséget ígér a kaposváriaknak: történelmi útfelújítás, intermodális csomópont, európai színvonalú közlekedés! III. rész

2017.12.12. | Hozzászólások [0]
Hozzászólás

A városi közlekedés – történjen az gyalog, kerékpáron, autón vagy éppen autóbuszon – a mindennapi életünk része, az életminőségünket meghatározó tényezők közé tartozik. Egyet kell érteni Szita Károllyal, aki szerint a közlekedés nem luxus, hanem az élet alapvető feltétele. A gyakorlat nem igazolja a hangzatos kijelentést: az önkormányzat évente 70-100 millió forintot költ az önkormányzat a város útjainak, járdáinak felújítására. Kivételek a választásokhoz közeli évek. Így van ez most is. Ebben az évben történelmi jelentőségű, 2,5 milliárdos út-, és járda felújítás valósul meg. Állítólag.

A város történetének legnagyobb közlekedési beruházása lesz az intermodális csomópont megépítése. 2011. február 11. napján írta alá Szita Károly polgármester a megállapodást: száz év után újra összekötjük a belvárost a Donneri városrésszel, alul-, és felüljáró épül, üvegalagútban közlekednek a vonatok, „50 milliárd ír történelmet Kaposváron”. Makett is készült. Ma már tudjuk, sem üvegalagút, sem aluljáró nem épül. Közel nyolc év elteltével is a kivitelezés kezdésének időpontja éppen olyan bizonytalan, mint a befejezésé. A főépítész szerint „a maga idejében minden elkészül”. Állítólag, 17,7 milliárdból.

Szita Károly jobb életminőséget ígér a kaposváriaknak: történelmi útfelújítás, intermodális csomópont, európai színvonalú közlekedés!  III. rész

 

Az elmúlt 10-15 évben a gépjárműadóból és a parkolási díjbevételekből évente 400 -600 millió forint „képződött” az út-, és járda felújításra. Ennek ellenére - Szita Károly nyilatkozatai szerint is - a „normális” években évi 70-100 milliót fordított az önkormányzat az út-, és járdafelújításra.

 

A „szűkmarkúság” csak a választások évében csökken. Talán még emlékeznek a kaposváriak arra, hogy a legutóbbi, a 2014. évi önkormányzati választások évében korábban soha nem látott, szintén „történelmi jelentőségű” út-, és járdafelújítások folytak a városban, természetesen uniós támogatásból.

 

Aztán két évig csend, majd 2017-ben ismét történelmi jelentőségű, 2,5 milliárd költségű út-, és járdafelújítások kezdődtek. Arról érdeklődött a riporter a heti alákérdezős műsorban, honnét van ennyi pénze a városnak?

 

Erősebb lett Kaposvár, válaszolta Szita Károly.Persze jövőre már, ebben a mértékben nem tudjuk folytatni az utak-, járdák felújítását, tette hozzá.

 

Mitől lett erősebb Kaposvár?

 

Például attól, hogy a Kormány 2 milliárdot adott a városi utak-, járdák-, közművek felújítására, bár az összegnek csak kétharmadát költöttük erre a célra.

 

Bajcsy Zsilinszky utca és a Német István fasor felújítása valóban szépre sikerült (a Kórház déli tömbjének átépítése, a parkolási lehetőségek bővítése náhány év múlva enyhítheti a kórházba igyekvők parkolási gondjait, ugyanakkor tovább növeli a belváros gépjármű terhelését).

 

A város történetének legnagyobb közlekedési beruházása lesz Közösségi Közlekedési Központ (leánykori nevén az intermodális csomópont) megépítése.

 

A kivitelezés megkezdésének időpontja azonban éppen olyan bizonytalan, mint a befejezésé, noha néhány héttel ezelőtt Szita Károly a kezdés 2018 elejére, a befejezést 2019 közepére ígérte.

 

Közel nyolc évvel ezelőtt kezdődött!

 

Pontosan 2011. február 11. napján írta alá Szita Károly polgármester és Vér István, a Közlekedésfejlesztési Zrt vezérigazgatója Kaposvár következő száz éves fejlődését meghatározó, „az integrált közlekedési központ” megépítésére vonatkozó megállapodást.

 

Száz év után újra összekötjük a belvárost a Donneri városrésszel, alul-, és felüljáró épül, üvegalagútban közlekednek a vonatok, áradozott a polgármester. 2012 végén, 2013 elején elindulhat a kivitelezés.

 

 

Az előkészítés nem kapkodták el az illetékesek, mert csak másfél évvel később kezdték meg a tervezést, így aztán a kivitelezés sem kezdődött meg az ígért időpontban. A belvárost és a Donnert újraegyesítő beruházás makettje azonban 2014 elejére elkészült. Ma már tudjuk, hogy az újraegyesítés csak egy ígéret, egy „százéves álom” maradt.

 

A várostörténeti beruházás bekerülési költsége - Szita Károly szerint - 35 milliárd forint.

 

Számtalan szakmai tájékoztatás, tudósítás után sem felesleges tisztázni, mit is jelent az intermodális csomópont?

 

A város főépítészének definíciószerű meghatározása szerint „a közlekedésben akkor használjuk az intermodális csomópont kifejezést, amikor több közlekedési eszköz együttes találkozására egy átszállási hely alakul ki.”

 


 

Az utókor számára érdemes idézni a beruházás műszaki tartalmát leíró városházi közleményt: 100 évre is meghatározhatja Kaposvár életét az a hatalmas közlekedésfejlesztési beruházás, amelynek keretében egy helyszínre kerül a vasútállomás, valamint a helyi és a távolsági busztársaságok pályaudvara.

 

Újraegyesül a Donner és a belváros, amelyeket 1897-ben a vasút menti kerítés építésével vágtak ketté. Ez az egyik legnagyobb hozománya a fejlesztésnek. Emellett átláthatóbb, logikusabb, kényelmesebb és biztonságosabb közlekedést nyernek a kaposváriak az új intermodális csomópont megépítésével.

 

A vasútállomás átalakításán kívül csökken a vágányok száma, s a vasúti teherforgalom sem a belvárost fogja terhelni. A Petőfi Sándor tér - Csík Ferenc sétány - Rákóczi tér övezetben új autóbusz állomás épül. Egy helyre futnak be a városi és a távolsági járatok, nem kell a négysávos úton átkelni az átszálláshoz. A beruházás érinti a környék gyalogos, kerékpáros és autós forgalmát is. A gyalogosok számára akadálymentes aluljárók épülnek a buszpályaudvar és a vasútállomás között, az autóbusz-pályaudvarok mostani helyén pedig P+R parkolók épülnek.

 

Megváltozik a Béla király utca környéke is. Egy olyan csomópont készül, amely összeköti a 2x2 sávosra bővített Csík Ferenc sétányt a meglévő Szigetvári elkerülő úttal, ezzel is tehermentesítve a belvárost”.

 

Az autóbusz állomások a Budai Nagy Antal utca másik oldalára történő áttelepítését - elsősorban a tömegközlekedési eszközökön utazók, de a közlekedési szakemberek közül is – ma is többen kritizálják.

 

Az önkormányzat által készítetett tanulmányok szerint a közel negyven ezres, a helyi- és a helyközi buszokkal naponta utazók 92 százaléka nem utazik tovább vonattal, hanem a városba igyekszik ügyes-bajos dolgait intézni.

 

Ezért is kérdezik, miért kényszerítenek bennünket felesleges gyalogsétára?

 

A „kritikusok” és az „életszerűen” gondolkodók azonban nem tudják, hogy ha az igényekhez alakítanák a közösségi közlekedést, akkor nem jönne létre az egy átszállási hely, az intermodáslis csomópont.

 

Köztudott, hogy az európai unió a városközpontok vasút-korszerűsítését nem támogatja, pénzt csak az intermodáslis csomópont megépítéséhez ad. Élő példa a debreceni intermodális csomópont építése körüli bonyodalom, ahol az eredeti – a vasút-korszerűsítést is tartalmazó - beruházás csak akkor valósulhat meg, ha a költségekhez az önkormányzat hozzájárul.

 

A Miniszter Asszony türelemre inti a kaposváriakat!

 

A három éven át tartó ígérgetés miatt már kissé türelmetlen kaposváriakat megnyugtatta a miniszter: a beruházás 35 milliárdos költségét a Kormány elkülönítette, közölte Német Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter 2014. első napjaiban. Hozzá tette, a tervek elkészültek, 2014 végén indulhat a beruházás.

 

Jött a hidegzuhany Orbán Viktor, illetve Szita Károly és szakértő csapata képében!

 

A városunkba látogató Orbán Viktor közölte – szó szerint idézem – Szita Károly és szakértő csapata szerint a Kaposvári Közösségi Közlekedési Központ 12 milliárdból megvalósítható”.

 

A szakértői csapat meghatározó tagjaként a város főépítésze - aki a védősisakban is reprezentatív megjelenésével ma már a város arca is – nem csak a 35 milliárdos beruházással tudott azonosulni, hanem a 12 milliárdra csökkentett műszaki tartalom ellenére is töretlenül hirdette a belváros és a Donner újraegyesítését.

 

Néhány hónappal a miniszterelnök látogatása után – vélhetően Szita Károly és szakértői csapata háttéralkuja eredményeként - a 1147/2016. (III. 25.) Korm. határozatban már csak 10,5 milliárd szerepelt.

 

Orbán Viktor ígéretét, illetve a kormányhatározatot a helyi napilap munkatársa – Szita Károllyal készített interjúban - így kommunikálta: „a beruházásra a hírek szerint 10 és fél milliárdot költ Kaposvár. Kérdés, hogy elegendő lesz-e a tervezett pénz, hiszen az első hírek 12 milliárdos beruházásról szóltak.”

 

„Elég lesz – válaszolta Szita Károly. Régi vágyunk, hogy olyan beruházásokat hajtsunk végre amely, amelyek meghatározóak lesznek a következő egy évszázadban Kaposváron.” Az interjúban még mindig a gyalogos és kerékpáros aluljáró építéséről vizionál polgármesterünk, aki közölte a harmincharmadik határidőt: „2017 szeptemberében elkezdődik a kivitelezés, majd 2019-re készül el a beruházás.”

 

A polgármester úgy tett, mint ha a a 10,5 milliárdból ugyanaz a műszaki tartalom valósulna meg, mit a 35 milliárdból, azaz újraegyesülne a Donner és a belváros.

 

Másfél év elteltével beruházás meghatározó mérföldkövéhez érkezett, amikor 2017. október 5. napján ünnepélyes keretek között aláírásra került a Kaposvári Közösségi Közlekedési Központ tervezési és kivitelezési szerződése.

 

A beruházás amely - nem ötven-, nem harmincöt-, nem tizenkettő, és nem tíz és fél milliárdba, hanem - 17,7 milliárdba kerül, végre a megvalósítás szakaszába érkezett. A költségek növekedése azonban nem járt műszaki tartalom növekedésével (a nagyobb költségekről vélhetően a közbeszerzési eljárásban részt vevő Fidesz közeli cégek győzték meg a miniszterelnököt).

 

Az ünnepélyes ceremóniát kísérő főépítészi bemutató igazolta, hogy a beruházás csak nyomokban hasonlít az eredeti elképzeléshez.

 

Az eredeti műszaki tartalomból csupán az intermodalitás maradt meg, azaz a vasúttal egy helyre kerülnek a tömegközlekedési eszközök (helyi-, és a távolsági autóbusz állomás).

 

Amiről még nem esett szó!

 

A kivitelezést megelőző bontási munkák megkezdése érdekében néhány héttel ezelőtt a városháza dísztermében fórumot tartottak. A fórum célja a kisajátítás, azaz a beruházással érintett ingatlanok állami tulajdonba vételével kapcsolatos hatósági eljárás ismertetése volt.

 

A dísztermet megtöltő ingatlantulajdonosok többsége számára csak most vált világossá, hogy a Kaposvári Közösségi Közlekedési Központ megvalósítása nem önkormányzati, hanem állami beruházás.

 

Megdöbbentést keltett, hogy a tervezés csak kezdeti stádiumban van.

 

A telekalakítás, azaz a beruházás által érintett ingatlanok pontos megjelölése (számbavétele), azok felmérése és az független ingatlan-szakértők kijelölése (az értékbecslés), az adásvételeket lebonyolító ügyvédek kijelölése legfeljebb 2018 elején kezdődhet el.

 

A hatósági eljárások befejezésének időpontja nehezen jósolható meg, mert a kisajátítási eljárás - egyes esetekben - akár fél évet is csúszhat.

 

A Somogy Megyei Kormányhivatal képviselője volt az egyetlen, aki megpróbált korrekt válasz adni: a beruházással érintett ingatlanok állami tulajdonba vételéig a bontási munkákat sem lehet megkezdeni. Ez azt jelenti, hogy a kivitelezés jobb esetben is csak 2018 végén, 2019 elején kezdődhet meg. A főépítész szerint „a maga idejében minden elkészül”.



Lap tetejére