Kezdőoldal » Hírek » Szita Károly jobb életminőséget ígér a kaposváriaknak, folytatódik a R67-es kivitelezése! II. rész.

Szita Károly jobb életminőséget ígér a kaposváriaknak, folytatódik a R67-es kivitelezése! II. rész.

2017.11.08. | Hozzászólások [0]
Hozzászólás

Orbán Viktor és Szita Károly 2015. október 9.-n valóban történelmi jelentőségű megállapodást írt alá. A miniszterelnök szerint a Modern Városok Program keretében több mit 3000 milliárddal támogatott megyei jogú városok között Kaposvár a 122 milliárddal egyik legnagyobb összeggel jutalmazott település.

Honnét a rengeteg pénz? Ezt kérdezték a kaposváriak Orbán Viktortól: „hogyan lehetséges, hogy 2010, egy nehéz gazdasági helyzet megöröklése után ennyi pénz van a megyei jogú városokra, közte Kaposvárra is?”

A miniszterelnök elmondta, 2010-ben a magyar emberek olyan nemzeti kormányt választottak, amely nem az európai unió közös céljait követte, hanem a magyar emberek érdekeinek megfelelő válságkezelést hajtott végre. A nemzeti kormány jól választotta meg a fejlesztési irányokat, amely biztosítja a 3 százalék feletti gazdasági növekedést. Ez teszi lehetővé, hogy a Kormány a megyei jogú városok beruházási igényeit, közte Kaposvárét is támogassa.

Szita Károly jobb életminőséget ígér a kaposváriaknak, folytatódik a R67-es kivitelezése!   II. rész.

 

Honnét is van „rengeteg” pénze a kormánynak?

 

Orbán Viktornak meg kellett volna említenie a magán-nyugdíjpénztár „lenyúlását”, a kereskedelmi cégek-, a bankok megadóztatását, a pénzkivonást az egészségügyből-, és az oktatásból. A miniszterelnök félrevezette a kaposváriakat, ugyanis a fejlesztések többsége nem a központi költségvetésből, hanem az európai unió támogatásával valósulnak meg.

 

Az R67-es gyorsút megépítése Kaposvárnak felér egy ötös lottóval

 

Kaposvár számára a 67-es út korszerűsítése, azaz a város és az M7-es közötti gyorsforgalmi út megépítése, Kaposvárnak az országos és a nemzetközi autópálya hálózatba történő bekapcsolása – ahogy Szita Károly fogalmazott – „felér egy ötös lottóval”.

 

Orbán Viktor: „amit én megígérek, azt be is szoktam tartani”

 

Szita Károly és Orbán Viktor által aláírt „Együttműködési megállapodás” határidőket nem jelöl meg, azonban Orbán Viktor úgy nyilatkozott, hogy szeretné, ha a kétszer kétsávos autóút 2018-ra megépülne, de az biztos, hogy az építés 2019-ben befejeződik, és a kaposváriak ezen közlekedhetnek.

 

Közel két évet kellett várni az R67 gyorsút kivitelezési szerződésének megkötésére. A kivitelezőkkel a szerződést a Magyar Állam nevében a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt írta alá. A 100 milliárdos kasszát is a NIF kezeli. A szerződés aláírásakor kilenc település – közte Kaposvár – polgármestere volt a „tapéta”.

 

A miniszterelnöknek nem sikerül betartania az ígéretét: az 1656/2017. (IX. 13.) Korm. határozat szerint az R67-es, 2x2 sávos, csökkentett paraméterű gyorsforgalmi út teljes befejezése 2011. III. negyedév.

 

Az R67-es gyorsút építése megkezdődött, előbb, utóbb meg is épül.

 

Az persze nem árthat, ha megismerjük, hogyan jutottunk el idáig.

 

Egy újszülöttnek minden vicc új

 

A tényszerűség megköveteli, hogy a Kaposváriakat emlékeztessem: a 67-es út korszerűsítése nem most kezdődött! A Balatonszemes és Somogytúr közötti szakasz, valamint Kaposfüredet elkerülő szakasz már 2007 és 2011 között elkészült.  A Fidesz 2010-es hatalomra jutását követően – mint sok más folyamatban lévő beruházást – a Kormány leállította a 67-es út korszerűsítési munkálatait.

 

A „fapados” gyorsút esély a határidő betartására

 

A 67-es út korszerűsítése - műszaki tartalmát-, a határidőket-, illetve pénzügyi fedezetét tekintve - szinte követhetetlen vargabetűket írt le: az Orbán kormány által 2011-ben elfogadott gyorsforgalmi- és főúthálózat hosszú távú fejlesztési programja szerint – egyezően a korábbi szocialista kormány korábbi elképzelésével – az első ütemben 2×1 sávos út kerül kiépítésre, amely a későbbiekben 2×2 sávosra bővíthető.

 

A műszaki tartalom 2014. elején jutott nyugvópontra:a 67. számú főút Kaposvár-M7 autópálya közötti szakaszának gyorsforgalmi úttá fejlesztésének kivitelezése 2015 végére indulhat meg, a megvalósítás 2016-ban, vagy 2017-ben várható”, feltételezve, hogy a sikeres lesz az uniós pályázat (IKOP) – közölte a parlament honlapján a nemzeti fejlesztési miniszter.

 

Autópályáról álmodtak a kaposváriak. „E faramuci megoldást nyilván nemcsak a pénzszűke szülte, hanem az az igyekezet is, hogy legyen esély a miniszterelnök szabta határidőre, a 2018-as választási évre minél több helyen felavatni e közúti hungarikumokat”. A csökkentett paraméterű, leállósáv nélküli, szintbeli kereszteződést is tartalmazó, „fapados” gyorsforgalmi utat a szakma balesetveszélyesnek tartja, többen úgy látják, a kormány halálutat épít a magyar autósoknak.

 

A közútfejlesztési program az adófizetők pénzéből fog megvalósulni, de később kiderült, hogy mégsem

 

A Modern Városok Programja soproni zászlóbontásakor a miniszterelnök kijelentette, „cél az, hogy 2018-ra az összes megyei jogú várost bekapcsolják az autópálya-rendszerbe és legyen összeköttetés az országhatárral.” A közútfejlesztést az Európai Unió a jelenlegi ciklusban nem tudja támogatni, így az adófizetők pénzéből fog megépülni. Alig fél évvel később Kaposváron a miniszterelnök ugyancsak az adófizetők pénzére hivatkozva ígérte meg a 67-es út korszerűsítését.

 

A kaposvári „ígéretözön” után kiderült, hogy a kormánynak még sincs pénze: a 1803/2015. (XI. 10.) Korm. határozat rögzíti, hogy a 67-es számú főút Kaposvár-M7-es autópálya közötti szakaszának gyorsforgalmi úttá történő fejlesztése az európai uniós fejlesztési források bevonásával, az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program keretében valósulhat meg.

 

Néhány év és közelebb kerülünk az M7-eshez: végre itt a Kánaán.

 

Az elmúlt másfél évtizedben mást sem hallottak a kaposváriak, hogy helyi gazdaság fejlődésének egyedüli akadálya az autópálya hiánya. A város gazdasági életében meghatározó szerepet játszó cégek-, az érdekképviseletek vezetői szerint a piacszerzésnek, a befektetői beruházásoknak, a munkahely-teremtésnek, a versenyképességnek feltétele az autópálya.

 

Szita Károly szerint „azok a városok a legsikeresebbek, ahol autópálya van, illetve a várost gyorsforgalmi út köti össze az autópályával. Ott nulla a munkanélküliség, ott dinamikusan nő a gazdaság”.

 

A megyei jogú városok foglalkoztatási adatai szerint az autópálya közelsége és a regisztrált álláskeresők száma között nincs közvetlen és kizárólagos összefüggés.

 

Nem is kell nagyon messze menni, csak az M6-os melletti Pécsig, akinek a foglalkoztatási mutatója lényegében ugyanolyan, mint Kaposváré, gazdasági fejlettsége ugyanakkor messze megelőzi városunkat. Arra is több példát lehetne mondani, hogy egy várost messze elkerülő autópálya ellenére valóban nulla a munkanélküliség: például Sopronban nincs munkanélküli, de senki nem állítja, hogy a kedvező foglakoztatási adatok a dinamikusan fejlődő soproni gazdaság következménye. Zalaegerszeg közelében sincs autópálya, gazdaságilag mégis fejlettebb a kaposváriénál.

 

Azt sem hiszem, hogy a tíz-tizenöt perc időmegtakarítás alapvetően megváltoztatja a kaposvári cégek rendelés állományát. Azt sem hiszem, hogy ha az R67-es megépül, a Videotonban megnő a kaposváriak foglalkoztatási aránya (jelenleg alig éri el az 50 %-ot). Az R67-es megépítése nem csökkenti a munkaerő alacsony képzettségbeli hátrányából fakadó versenyhátrányt.

 

Nem véletlen, mihelyt az R67-es út megépítése kézzelfogható valósággá vált, elhalkultak, óvatos megfogalmazássá szelídültek a korábbi harcos nyilatkozatok.

 

Maga Orbán Viktor is úgy vélte, Kaposvár közlekedésfejlesztése csupán a gazdaság működésének feltételeit javítja, közvetlen hatása nincs a termelési tevékenységre.

 

Szita Károly is visszafogottan nyilatkozott:nem tudni, hogy a 2019-re elkészülő 67-es gyorsforgalmi út hány új munkahelyet jelent majd Kaposvárnak és a környező településeknek, vagy mennyivel nő a cégek versenyképessége, mennyivel tudnak több bért fizetni a dolgozóiknak, de biztos, hogy a fejlesztéssel nagyon komoly versenyhátrányt sikerül leküzdeni”.

 

A viszont tény, hogy Kaposvár „történelmi jelentőségű” közlekedésfejlesztésének-, az R67-es megépítésének hírére egyetlen befektető sem kopogtatott Szita Károly (illetve Borhi Zsombor) ajtaján.

 

A jó színvonalú közlekedési infrastruktúra a gazdasági fejlődés szükséges feltételei közé tartozik, de önmagában ez nem elégséges. Ahhoz, hogy a kaposvári gazdaság dinamikusan fejlődjön, a közmunkásokkal torzított munkanélküliségi statisztika javuljon, azaz a kaposváriak jobban éljenek, még számos feltétel biztosítása szükséges. Ennek kibontása azonban egy hosszabb elemző munka lenne.



Lap tetejére