Kezdőoldal » Hírek » „Erős Kaposvár” több mint 1,8 milliárd forint helyi adóval tartozik az önkormányzatnak.

„Erős Kaposvár” több mint 1,8 milliárd forint helyi adóval tartozik az önkormányzatnak.

2017.03.06. | Hozzászólások [0]
Hozzászólás

Szita Károly egy évtizede mondja a kaposváriak, hogy a helyi gazdaság erősödik, az adóbevételek nőnek, az adófizetési morál javul. Soha nem látott alacsony a munkanélküliség. Kaposváron megvalósult a piaci értelembe vett teljes foglalkoztatás, igaz továbbra vannak, akik felkeresik a polgármestert, mert nem találnak magának munkát a városban. „Kaposvár erős város, erősebb, mint valaha” hangoztatja évek óta a polgármester.
A pozitív folyamatoknak ellentmond, hogy a kaposváriak adótartozása az elmúlt évtizedben meredeken emelkedik. A 2006. évi 219 millióhoz képest több mint nyolcszorosára nőtt a magánszemélyek és a vállalkozások adóhátraléka, ma már meghaladja az 1,8 milliárdot.

A február 23.-i közgyűlés által tárgyalt - jelentősnek tartott - témák ismertetésével két „beharangozó” írásban is foglalkoztam. Egy közérdeklődésre számot tartó napirendi pontot azonban nem említettem, nevezetesen a polgármesteri hivatal tevékenységéről szóló beszámolót.

 

A Dr. Csillag Gábor jegyző által „jegyzett” beszámolóból csupán az önkormányzat adóbevétellel, az adóhátralékkal kapcsolatos rész emelném ki, miután az adózás valamennyi kaposvárit érinti. Egyébként is, közeleg a március 15. az adóbefizetés határideje.

 

A jobb érthetőség érdekében idézek néhány mondatot a Hivatal vezetőjének beszámolójából:

 

„a Közgyűlés döntése értelmében Kaposváron a következő adónemek megállapítására került sor a helyi adókról szóló törvényben kapott felhatalmazás alapján:

 

a.) vagyoni típusú adók:

- építményadó

- telekadó

 

b.) kommunális jellegű adók:

- magánszemélyek kommunális adója,

- idegenforgalmi adó,

 

c.) tevékenység utáni adó:

- helyi iparűzési adó

Ezen kívül az Adóügyi Iroda veti ki és szedi be a gépjárműadót és a talajterhelési díjat”.

 

A beszámoló nem foglalkozik az adóbevételek növekedésének elemzésével (az írásomnak sem célja). A beszámolóból átvett grafikon adataiból azonban jól látható, hogy az adóbevételek 2006.-ig meredeken-, majd az ezt követő néhány évben lassuló ütemben nőttek.

 

 

A gazdasági folyamatok-, és a közgyűlési döntések ismeretében természetes, hogy 2010 utánfolyamatosan nőttek az önkormányzat adóbevételei. Ennek persze számos oka volt (mint például a 2014. évi átmeneti visszaesésnek is), de fogadjuk el, Szita Károly azon állítását, miszerint az adóbevételek 2010 utáni növekedése elsősorban a helyi gazdaság erősödésének a következménye.

 

Az azonban bizonyítható, hogy a vállság negatív hatásai elsősorban és legmélyebben a gazdaságilag és iparilag fejlettebb régiókat érintette. Kaposvár nem tartozott ezek közé.

 

A helyi gazdaság „erősödésének” egyik oka lehet, hogy Szita Károly javaslatára a Közgyűlés 2011. december 15.-i ülésén brutális adóemelést hajtott végre: a korábban „megszokott” évi 30-35 milliós adóemelései helyett, évi 640 millióval emelte meg a helyi adókat.

 

Az adóbevételek növelése érdekében a Közgyűlés megszüntette azoknak a vállalkozásoknak az adómentességét, amelyeknek az adóalapjuk nem érte el a 2,5 millió forintot. A 2012. évi költségvetés 182 millió adóhátralék beszedését is előirányozta. A tervezett 822 millió helyett az adóbevételek „csak” 513 millió forinttal nőttek (lásd az adóbevételek 2012 évi növekedését). Kétségtelen, a brutálisan megemelt adók többségét a kaposváriak megfizették, ezért a helyi gazdaság viszonylagos erejét - egyes cégek jelentős megerősödését - nem lehet vitatni.

 

Nyilvánvaló, hogy a brutális adóemelés hatásaként romló az adófizetési morál, az adóelkerülés felerősödése, azaz a tervezettől eltérő adóbevétel megjelenik az adóhátralékok meredek növekedésében.

 

 

A diagram szerint a kaposváriak adótartozása az elmúlt évtizedben lineárisan emelkedett. Sőt, a polgármester kommunikációjában megjelenő „Kaposvár erős város” szlogen óta, azaz az elmúlt 4-5 évben is változatlan intenzitással nőtt a kaposváriak adóhátraléka, pedig már két évvel ezelőtt is azt állította, Kaposvár erősebb, mint valaha.

 

„A helyi gazdaság erősödik” állításnak ellentmond az a tény, hogy a 2006. évi 219 millióhoz képest több mint nyolcszorosára nőtt az adótartozás. A kaposvári adóalanyok adóhátraléka ma már meghaladja az 1,8 milliárdot.

 

A Hivatal vezetőjét idézem: 2006. évtől kezdődően ugrásszerűen megnőtt a hátralékok összege. Ennek oka egyrészt a gazdasági és pénzügyi válság, melynek következtében eddig soha nem tapasztalt számban indult felszámolási eljárás a gazdálkodó szervezetek ellen, valamint egy jogszabályi változás, mely nem teszi lehetővé a behajthatatlanság címén való törlést. Ezen ok miatti hátralék összege közel 900 millió forint”.

 

A Hivatal vezetője nem ad igaz válasz az adóhátralékok emelkedése és a helyi gazdaság erősödése között meglévő nyilvánvaló ellentmondásra. Az általa megjelölt okok könnyen cáfolhatók!

 

A jegyző szerintaz adóhátralékok ugrásszerű emelkedésének egyik oka a 2006-ban kitört gazdasági, pénzügyi vállság”. Ez az állítás azonban ténybeli tévedést tartalmaz (már a „gazdasági” és a „pénzügyi” szavak sorrendje is szakmai tévedés).

 

A valóság az, hogy a pénzügyi, gazdasági válság kezdetét a Lehman Brothers Befektetési Bank 2008. szeptemberi összeomlásához kötik az elemzők. Ekkor pattant ki az a bizalomvesztési folyamat, amely a pénzpiacok megbénulásához, majd ezt követően a gazdasági teljesítmények zuhanásához vezetett.

 

A pénzügyi szakértők szerint 2006-ban még az amerikaiak többsége sem hallott a pénzügyi válságot kirobbantó befektetési bankról. A pénzügyi válság első jeleit a fejlett nyugat Európa is csak 2007 végén érzékelte.

 

Magyarországon még a KSH is - a jelenkori gazdasági teljesítmények értékelésekor - a 2008-as évet használja viszonyítási alapként.

 

A pénzügyi vállság híre Kaposvárra 2008 novemberére jutott el, melyre a polgármester azonnal egy programban adott választ. A program később, mint a gazdasági vállságból való kilábalás csodafegyvere, a „Kaposvári Modell” jelent meg a városházi kommunikációban („Tájékoztató a pénzügyi válságra adott kaposvári válaszról”,2008. november 13.-i közgyűlés).

 

A Hivatal vezetőjének a gazdasági vállságra való hivatkozása azért is megalapozatlan, mert amikor Szita Károly 2008. november 13.-i keltezésű előterjesztésben lesújtó adatokkal jellemezte az ország gazdasági helyzetét, kijelentette, „a fenti adatok 2007-esek, amikor még a válság sehol sem volt. Még a válság előtt jutott ilyen mélyre az ország.”

 

Szita Károly a tavaly novemberi közgyűlésen - kérdésem válaszolva - kijelentette, hogy Kaposváron a pénzügyi, gazdasági vállság 2010-2011-ben véget ért.

 

Ezért az adóhátralékok emelkedésének az üteme is csökkenni kellet volna. De nem ez történt: az adótartozások emelkedésének igazi oka tehát nem a pénzügyi, gazdasági vállság volt.

 

A jegyzői beszámoló szerint az adóhátralék ugrásszerű emelkedésének másik oka az a jogszabályi változás volt, amely nem tette lehetővé a behajthatatlanság címén való törlést. Jegyző Úr csupán arról feledkezik meg, hogy az adóhátralék törlésének korábbi lehetősége csupán eltakarta a valóságot, az adótartozás létrejöttét!

 

Szita Károly szerint az adófizetési morál javult. Szerintem nem javult. Sőt, az adóelkerülés „kényszere” 2012-óta még erőteljesebb.

 

Az adófizetési morál romlásának és az adóelkerülés erősödésének egyik helyi oka lehet az, hogy a Közgyűlés 2011. november 23.-i ülésén – Szita Károly javaslatára – brutális adóemelést hajtott végre, a korábban „megszokott” évi 30-35 milliós adóemelései helyett évi 640 millióval emelte meg a helyi adókat.

 

Az adóelkerülés erősödését eredményezhette, hogy Közgyűlés megszüntette azoknak a vállalkozásoknak az adómentességét, amelyeknek az adóalapjuk nem érte el a 2,5 millió forintot. Ez a kaposvári vállalkozások több mint felét, azaz több mint négyezer vállalkozást érintett.

 

A Hivatal vezetője optimista. Úgy látja, hogy az 1,8 milliárd adóhátralék többségének behajtása nem reménytelen: „az Adóügyi Irodán minden ügyintéző foglalkozik az adóhátralékok behajtásával és jogszabály szerint megkeresésünkre a NAV is végez végrehajtási cselekményeket, így várható, hogy a magánszemélyek és a gazdálkodó szervezetek közel 1 milliárd forint hátraléka az elévülési időn belül megtérül”.

 

Az a véleményem, hogy az adótartozások máig tartó lineáris emelkedésének okai mélyebb elemzést indokolnak. A további növekedés megakadályozása csak a valós okok ismeretében lehetséges. A közelmúltban több tanulmány készült a város gazdaságáról, befektetésvonzó képességéről. Tudom, hogy a tanulmányokban vannak megszívlelhető javaslatok. Továbbá azt is gondolom, hogy a több mint 1, 8 milliárd adóhátralék okairól még sokaknak lehet véleménye. Meg kellene hallgatni a Hivataltól eltérő véleményeket is.

 

Utóirat.

 

Az a véleményem, hogy az adófizetési morál, az adóelkerülés és a társadalmi, gazdasági élet minden területét átszövő korrupció, az adóforintok pazarló és önkényes elköltése között szoros összefüggés van. A mészároslőrinc félék gyors meggazdagodása láttán egyre többen lázadoznak. A negatív tapasztalatok sokakat arra ösztönöz, hogy a túlélés, a boldogulás érdekében kihasználja a legális (illetve az illegális) adóelkerülési lehetőségeket (ha már nem rendelkeznek a meggazdagodáshoz szükséges politikai kapcsolatokkal).

 

Egy, a több estét betöltő beszélgetés során megismert vállalkozói életút ismételten meggyőzött arról, hogy az érvényesüléséhez nem elég a kreativitás, a vele született tehetség, az egészséget is kockáztató, csak azért is megmutatom virtus. Tisztességes munkával nem lehet meggazdagodni, megélni is alig. Aki érvényesülni és meg akar gazdagodni, annak nem elég félig korruptnak lenni.



Lap tetejére