Kezdőoldal » Hírek » Idegenlégiósok a kaposvári munkaerő piacon! Miért nem a kaposváriakat tartjuk meg?

Idegenlégiósok a kaposvári munkaerő piacon! Miért nem a kaposváriakat tartjuk meg?

2017.01.06. | Hozzászólások [0]
Hozzászólás

Szita Károly vállalkozásfejlesztési programja új támogatásként vezeti be a 35 évnél fiatalabb, hiányszakmával rendelkező szakemberek letelepedéséhez, illetve helyben tartásához nyújtható támogatást. Ugyanakkor támogatásokat szabályozó rendelet még csak nem is említi a már Kaposváron dolgozó, hiányszakmával rendelkező 35 év alatti fiatal szakemberek helyben tartásának támogatását.

A jobb kéz nem tudja, mit csinál a bal kéz? Dehogynem!

Csupán arról van szó, hogy Szita Károly a több száz kaposvári cégvezetőnek tett ígérete ellenére nem támogatja a hiányszakmával rendelkező, Kaposváron dolgozó fiatal szakemberek helyben tartását! Úgy gondolja, hogy a kaposvári szakemberek elvándorlásának megállítása cégvezetők feladata, a béremelés csak elhatározás kérdése.

 

Az elmúlt év utolsó, december 8.-i közgyűlésén elfogadott vállalkozásfejlesztési és befektetés-támogató program egyik kiemelt célja Kaposvár népességvonzó, népességmegőrző képességének erősítése, a kaposvári strukturális munkaerőhiány csökkentése. A program - többségében - „látványelemeinek” igénybe vételét – az unió által az átláthatóság érdekében megkövetelt rendelet mellet – az önkormányzat különböző szociális rendeletei szabályozzák!

 

Nem kell hozzá jóstehetség: a „tervezett” támogatások döntő többsége Kaposvár népességére, gazdaságára nem fog érdemi, pozitív hatást gyakorolni. Az elmúlt évtizedek hasonló önkormányzati „támogatásai” ellenére a város népessége egy kisvárosnyival csökkent, jelentős vállalkozások szűntek meg, a város gazdasága alig fejlődött.

 

Szita Károlytól is tudjuk, hogy Kaposváron - a mint egy 600 közfoglalkoztatott mellett - több mint 360 betöltetlen álláshely van, ebből jelentős számú lehet a hiányszakmához köthető üres álláshely.

 

Megoldás: a fiatal, 35 év alatti, hiányszakmával rendelkező szakemberek „települési támogatása”, azaz szociális bértámogatása.

 

Azt azonban még a munkaügyi szakapparátus sem tudja, hogy a betöltetlen álláshelyből mennyi köthető hiányszakmához. Azaz, nem tudni, hogy például hány villanyszerelőre, ácsra, bádogosra, hegesztőre, gépi forgácsolóra, elektronikai műszerészre, stb. van szüksége a kaposvári vállalkozásoknak és azt sem tudni, hogy ezekhez a szakmákhoz a cégek milyen nagyságú fizetést tudnak ajánlani. Nem tudni, hogy az ország más részein milyen fizetést adnak a hiányszakmával rendelkező munkavállalóknak, azaz nem tudni, milyen nagyságú fizetéssel lehetne Kaposvárra csábítani őket.

 

Szita Károly: „az új támogatási forma azon 35 évnél fiatalabb szakemberek letelepedéséhez, illetve helyben tartásához járulna hozzá, akik kaposvári állandó lakhellyel, a helyi gazdaság szereplői számára fontos hiányszakmával rendelkeznek, és jövőjüket Kaposváron képzelik el”.

 

A város első embere az elmúlt hónapokban több fórumon is azt ígérte a kaposvári vállalkozások vezetőinek, hogy az önkormányzat 100.000.- forintot ad a hiányszakmával rendelkező, 35 év alatti fiatal szakember, legyen az akár szakmunkás, akár mérnök.

 

Meglepetésre a programban felsorolt támogatások igénybevételét szabályozó szociális rendelet azonban nem szabályozza a már Kaposváron dolgozó, hiányszakmával rendelkező 35 év alatti fiatal szakemberek helyben tartásának támogatását!

Ezért is kérdeztem meg a közgyűlésen a polgármestert, miért nem akarja a hiányszakmákban dolgozó, 35 év alatti, fiatal szakemberek elvándorlását megakadályozni? A rendelet miért nem szabályozza a már Kaposváron dolgozó, hiányszakmával rendelkező 35 év alatti fiatal szakemberek helyben tartását? Az idegenlégiósok talán többet érdemelnek?

 

Szita Károly: „kell, hogy szabályozza és a jegyző úr megmondja, hol szabályozza”. A Jegyző Úr természetesen nem tudta megmondani.

 

Talán a jobb kéz nem tudja, mit csinál a bal kéz?  Nem erről van szó! Szita Károly a közgyűlésen „elszólta magát”, nincs szándékában a 35 év alatti, hiányszakmával rendelkező, kaposvári fiatal szakemberek helyben tartását támogatni! Megtévesztette a kaposvári cégvezetőket. Jöjjenek az idegenlégiósok!

 

Bár a fentiekben leírt szabályozatlanság számos munkahelyi konfliktust okozhat, a nagyobbik gondot abban látom, Szita Károlynak fogalma sincs arról, hogy az általa hónapokig agyonreklámozott, havi nettó 100 000.- forintos „települési támogatásnak” álcázott szociális alapú bártámogatás feltételei adottak-e. Megalapozott információk nélkül ez az önkormányzati „támogatás” is csupán a jóhiszemű kaposváriak megtévesztését-, Szita Károly „fényezését” szolgálja.

 

A miértre egy konkrét példa: egy szakmunkás esetében az önkormányzati rendeletben megkövetelt 2017. évi havi fizetés nagysága a garantált bérminimum (161.250.-Ft) 150 százaléka, azaz 241.875.-Ft (nettó 160.845.-Ft). Az önkormányzati követelmény teljesítése esetén a munkáltató éves bérköltsége közel duplája lesz a 2016. évinek. Megjegyzem, hogy a Kormány által elrendelt garantált bérminimum emelés miatt a költségnövekedés - a szociális hozzájárulási adó (leánykori nevén tb járulék) öt százalékos csökkentését is figyelembe véve - csak 20,1%-os lenne.

 

A szakértők szerint még a húsz százalékkal megemelt bérköltség kigazdálkodása is a családi-, mikró-, a kis- és középvállalkozások döntő többségének gondot jelent. Ez Kaposvárra fokozottan igaz!

 

Fontosnak tartom kiemelni, a rendelet szerinti, szociális alapon adható „települési támogatást” tudatosan nevezem szociális bértámogatásnak, mert a fiatal szakembernek adott havi 100.000.- forintos támogatás a valóságban bérkiegészítésként működik. Nem az elnevezés számít, hanem a tartalom!

 

A nettó 100.000.-Ft szociális bérkiegészítést csak egy évig jár. Ezt követően, hogy a dolgozónak ne csökkenjen a nettó 260.845.- forint összegű „bére” (160.845.-+100.000.-), a munkáltatónak meg kell emelnie a dolgozó nettó bérét 100.000.- forinttal. A nettó 261.845.- forint, mint egy bruttó 392.000.- forint esetén teljesül.

 

A bruttó 392.000.- forint esetén a munkáltató bérköltsége - egyik napról a másikra - két és félszerese lesz a kormány által megemelt garantált bérminimum (bruttó 161.245.- forint) „okozta” bérköltségnek (a 2016. évi bérköltségnek közel háromszorosa).

 

A jövőkép sem kedvezőbb: a garantált bérminimum - Kormány által 2018. január elsejével elrendelt - a 12 százalékos emelése (a 2 százalékos szociális hozzájárulási adó csökkentést is figyelembe véve) tovább emeli a munkáltató bérköltségét.

 

Azt csak egy politikus gondolhatja, hogy a hiányszakmákban érintett cégek képesek egyik évről a másikra - például egy pályakezdő szakember esetében - a két és fél-, háromszoros költségnövekedést kigazdálkodni.

 

Ezért azt állítom, hogy az egy évig adott, adómentes, 100.000.-Ft szociális bértámogatás nem életszerű, csak PR jelentősége van, a hiányszakmákkal kapcsolatos álláshelyek számának csökkentésre nem lesz érdemi hatással.

 

A Kaposváron letelepedni szándékozó fiatal szakemberek oldaláról nézve sem jobbak a százezer forintos szociális bértámogatás igénybevételének kilátásai: lesz-e olyan 35 év alatti fiatal szakember, aki – a munkáltatóval szemben legalább öt évig érvényesíthető folyamatos béremelés jogi garanciái nélkül – felvállalja a Kaposvárra költözéssel-, a letelepedéssel- együtt járó egyéb anyagi terheket?

 

Az „életképesség” megítélésénél az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az adómentes szociális jutatásként adott havi 100.000.-Ft bérkiegészítés ellentétes a kormány szociálpolitikájával és adópolitikájával.

 

Azt gondolom, az önkormányzatnak nem feladata közvetlenül beavatkoznia a vállalkozások gazdaági életébe. Ennél csak az a rosszabb, ha ezt ideiglenes jelleggel és nem életszerű, piac konform formában teszi. A pedig egyenesen romboló hatású, ha a munkaerő gazdálkodást keveri szociálpolitikával.

 

Tévedés azt feltételezni, hogy a strukturális munkanélküliséget „települési támogatásnak” álcázott bértámogatással (vagy otthonteremtési támogatással) akárcsak csökkenteni is lehet. A munkaerő kereslet és kínálat okozta feszültség csökkentésének egyetlen hatékony eszköze az oktatás, azaz a képzés és az átképzés.

 

Végső következtetés: tapasztalatok szerint a hiány kikényszeríti a gazdaságból-, a gazdaságirányításból (kormányból) a megoldást, kár az önkormányzatnak ebbe a folyamatba szavazatszerző, „segítő szándékú látványelemekkel” beavatkoznia!



Lap tetejére