Kezdőoldal » Hírek » SÜKETEK PÁRBESZÉDE II.

SÜKETEK PÁRBESZÉDE II.

2016.12.21.
Hozzászólás

Tévúton jár az, aki azt gondolja a kaposvári vállalkozóknak támogatásra, adócsökkentésre van szükségük. Természetesen a versenyképességnek az optimális szabályozó környezet is feltétele. Azonban a kaposvári vállalkozások fejlődésének legfőbb akadálya az, hogy az önkormányzati megrendelések (szolgáltatás, árubeszerzés, építési beruházás) többségét megyén kívüli cégek kapják. A helyi vállalkozókat nem támogatni kell, hanem piacot kell biztosítani számukra. Ez az „intelem”, eddig süket fülekre talált.

SÜKETEK PÁRBESZÉDE II.

Egyetértek Szita Károllyal, „ha munka van, minden van, ha munka nincs, semmi sincs”. A vállalkozások támogatása a választási programjainak mindig központi eleme volt. Ma már jól látható, hogy a gesztus értékű önkormányzati támogatások – mint például az elhíresült csodafegyver, a „Kaposvári Modell” - nem javították a cégek munkaellátottságát, a kaposvári gazdaság munkaerő megtartó képességet. Az önkormányzati megrendelések haszonélvezői többnyire megyén kívüli cégek. A város lakossága alig egy évtized alatt egy kivárosnyival csökkent, alig éri el a 64 ezret. A kaposváriak adótartozása megközelíti az 1,6 milliárdot. Az „Erős Kaposvár” az alacsony adóerő képesség miatt állami támogatásra szorul.

 

Miközben két évtizede erős kaposvári gazdaság ígéretét halljuk, a város gazdasági teljesítménye érzékelhetően nem fejlődött, a nyilvántartott 8500 vállalkozásból alig 6200 az adót fizető. Az iparűzési adóbevételek változása – az infláción kívül – egy-egy cég átmeneti, kiugró teljesítményének köszönhető.

 

A polgármester szerint a kaposvári vállalkozások támogatásra szorulnak. Ezért aztán a vállalkozásfejlesztési és beruházás-ösztönző támogatások között számos jól kommunikálható, azonban életszerűnek alig nevezhető, gazdasági hatásaiban alig érzékelhető kamu-támogatás szerepel. A programban még csak utalás sincs arra, hogy az önkormányzat mit kíván tenni annak érdekében, hogy a 170 milliárból minél több jusson a kaposvári vállalkozásoknak.

 

A programban két – az önkormányzat több mint két és fél milliárdos iparűzési adóbevételét csekély mértékben, néhány tízmillióval érintő – iparűzési adó támogatás szerepel.

 

A közgyűlésen azt kérdeztem a polgármestertől, miért használjuk ki a törvény adta lehetőséget, nem állítjuk vissza a kaposvári kisvállalkozások adómentességét?

 

A polgármester szerint 2012-re véget ért a gazdasági vállság, így nincs szükség az adómentesség fenntartására. Kétségtelen, az elmaradott ipari területeket, így Kaposvárt kevéssé érintette a pénzügyi-gazdasági vállság. Az igazi ok azonban nem ez.

 

Amikor 2008 végén a pénzügyi-gazdasági válság elérte Kaposvárt is, a Közgyűlés adómentességet szavazott meg azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek az adóalapjuk nem haladta meg a 2,5 millió forintot, mondván „a jelen gazdasági helyzetben ezen intézkedéssel kívánjuk a kisvállalkozásokat segíteni.” A polgármester fizetett hirdetésben 500 vállalkozót említett.

 

2012-ben a polgármester javaslatára a Közgyűlés megszüntetette a kisvállalkozások adómentességét. Ez az intézkedés a kaposvári vállalkozók több mint felét, mint egy négyezer vállalkozást érintett.

 

Az adómentesség megszüntetésének igazi oka – a napirendi pontról készült jegyzőkönyv tanúsága szerint is – az volt, hogy az önkormányzat pénzügyi helyzete az adómentesség fenntartását nem tette lehetővé („az adómentességet a jövőben nem tudjuk fenntartani”).

 

Az adómentesség megszüntetésének közvetlen oka az volt, hogy az önkormányzatok kötelező feladatainak pénzügyi támogatását a Fidesz kormány 2011-ben hozott törvényekkel megváltoztatta. A változások eredményeként 2012-ben - korábban soha nem látott összegű - közel egy milliárdos elvonás érte a kaposvári önkormányzatot is. A városnak minden fillérre szüksége volt, ezért – a széleskörű vállalkozói tiltakozások ellenére - közel 700 millióval emelte meg a képviselő testület a helyi adókat (a korábbi évi 30-35 millióval szemben).

 

Az önkormányzat a város legnagyobb foglalkoztatója. Családok tízezrei „jóléte” függ attól, hogy az önkormányzati megrendelések évente 7-8 milliárdos (építési beruházás, szolgáltatás, árubeszerzés) piacából a vállalkozások milyen mértékben részesednek.

 

Szita Károly minden eddigi választási programjában azt olvashattuk, hogy „az önkormányzati megrendelések 80-90%-át a kaposvári vállalkozások kapják”, ugyanakkor az elmúlt másfél évtized - jelentősebb összegű - közbeszerzési eljárásainak nyertesei között elvétve találni kaposvári céget, a munkák döntő hányadát a megyén kívüli-, vagy azok kaposvárinak álcázott „aktatáskás” cégei kapták.

 

A kaposvári építőipari piacot korábban Vegyépszer, Kipszer, Hérosz, Hódút, Aquaplusz, OTP Ingatlan a ViaNova ’87 Zrt. uralta. Az álladóságot a ZÁÉV Zrt és az általa alapított „aktatáskás cég”, a „Z Kaposvári Építőipari Kft képviseli. Az „új hullámot” a Magyar Építő Zrt, a Fertődi Építő Zrt, illetve a Duna Aszfalt képviseli.

 

Szolgáltatás megrendelés terén hasonló-, az árubeszerzés terén még rosszabb a helyzet.

 

A központi költségvetésből fedezett Modern Városok Program és az uniós támogatással megvalósuló Integrált Területi Program beruházásai Szita Károlynak lehetőséget adtak arra, hogy a 2007-ben elfogadott program gesztus értékű „támogatásait” új köntösbe öltöztesse. Még az új program neve is a régi maradt: „Kaposvár vállalkozásfejlesztési és befektetés-támogató program”.

 

Az elmúlt hetekben több rendezvényen is elmondta, hogy Kaposvár 13 milliárdos gazdaságfejlesztési programot fog végrehajtani. A program néhány hét után a 13 milliárdról 170 milliárdra „hízott”. Szita Károly szerint a beruházások 3 év alatt, 2019.-ig valósulnak meg! Az viszont már most is jól érzékelhető, hogy önkormányzati megrendelések haszonélvezői továbbra is a megyén kívüli cégek lesznek.

 

nyertes konzorciumok

Ha valaki ne ismerné fel a létesítményeket: az új fedett, tízpályás versenyuszoda, a megújuló Csiky Gergely Színház és az új, 4000 férőhelyes sportcsarnok látható. A hevenyészett „séma” a kivitelezés nyerteseit is feltünteti. Barátian megosztoztak a munkákon. Persze a kaposvári cégek sem maradnak munka nélkül: ők lesznek a konzorciumi cégek alvállalkozóinak az alvállalkozói, miközben Szita Károly két évtizede mondja, a helyi cégek több megrendeléshez jutnak.   

 

Tévúton jár az, aki azt gondolja, hogy a kaposvári vállalkozóknak támogatásra van szükségük. A kaposvári vállalkozások fejlődésének legfőbb akadálya az, hogy az önkormányzati megrendelések (szolgáltatás, árubeszerzés, építési beruházás) többségét megyén kívüli cégek kapják. Az elhíresült „Kaposvári Modell” kudarca is azt bizonyította, hogy a vállalkozókat nem támogatni kell, hanem piacot kell biztosítani számukra. Sajnos a Közgyűlés által elfogadott „Kaposvár vállalkozásfejlesztési és befektetés-támogató program” még csak utalást sem tesz erre.



Lap tetejére