Kezdőoldal » Hírek » AGORA

AGORA

2015.02.14.
Hozzászólás

Az Agora az ókori Görögországban a városok központi tere, társadalmi-, a politikai élet központja volt (a római megfelelője a fórum). Kaposváron több „Agora” is van: például a Nagypiac, az Uszoda, a Kossuth tér, ahol a kaposi emberek találkoznak és - kisebb csoportokban - hol kedélyesen, hol kevésbé jókedvűen vitatják meg a város dolgait vagy beszélik meg személyes problémáikat. Sajnos az önkormányzatnak anyagilag kiszolgáltatott civil szervezetek, a helyi érdekképviseletek nem sorolhatók az „Agora” helyek közé.

A legutóbbi „Agora” beszélgetések aktuális témája volt a kaposvári hó-eltakarítás. Nem kevesen voltunk, akik több helyen láttunk - hótolót pótló - közmunkásokat. Néhányan hótolót is láttak, amely az olcsó kézi erőt igyekezett „támogatni”. Mint ötven évvel ezelőtt! A többség arra panaszkodott, hogy a város útjai - kivéve a 61-es és a 67-es várost átszelő szakaszát - alig voltak járhatók. Bezzeg - túloztak néhányan - amerre a polgármester autózik, ott az aszfalt is száraz. A pozitív szemléletűek abban bíztak, hogy a hó előbb, utóbb elolvad. Nekik volt igazuk. Így legalább láthatóvá váltak a kátyúk.

 

Több vállalkozó az elmúlt évet értékelte, elismerték, hogy - elsősorban azoknak, akik az út-, járda-, és a csatornajavításban voltak járatosak - bőven volt munkájuk, igaz jobbára alvállalkozóként, nyomott áron. A 2015-ös munkaellátottságot már nem ítélték meg ilyen pozitívan.  Voltak, akik a mai napig nem felejtették el a 2012. évi helyi adók drasztikus megemelését, melynek kigazdálkodása amúgy is nagy terhet jelent. Egyetértettek a vitázók abban, ha lenne szolidaritás a több mint hatezer kaposvári vállalkozóban, akkor ilyen durva adóemelést nem tudott volna „elkövetni” a polgármester. De nincs! Ezért volt bátorsága ahhoz is, hogy egy több milliós köztartozást felhalmozó betéti társasággal kösse meg a Stühmer Kávézó bérleti szerződését. A bérleti díj havi ezer forint!

 

Hetek óta slágertéma a Rákóczi futballcsapaat körüli botrány. Botrányosnak azt tartják, hogy a város vezetése elhitette a kaposvári szurkolókkal, a köztudottan rovott múltú vállalkozó üzemeltetni akarja a futballcsapatot! Az eredmény: elvették a kaposváriaktól még annak reményét is, hogy évtizedes „nélkülözés” után lehet főszponzora a Rákóczinak.

 

Az „uszodai kiscsoportos” beszélgetések napirendjére minden alkalommal előbb utóbb felkerül közvetlen környezet, azaz az Élmény- és Gyógyfürdő „állapota”. Hála a városházi kommunikációjának, a többség tudja, hogy a nemzetközi színvonalúnak-, Kaposvár turisztikai zászlóshajónak szánt komplex létesítmény több mint hat milliárdba került.  De azzal is tisztában vannak, hogy a kaposvári Élmény- és Gyógyfürdő még attól is messze van, hogy az országhatáron belül az első tíz legnépszerűbb termálfürdő között emlegessék (KSH, 2013). Olyanok előzik meg Kaposvárt, mint Cserkeszőlő, Hegykő vagy Mosonmagyaróvár.

 

Miért is? A város közel tizenöt éve keres olyan befektetőt, aki a gyógyvízre alapozva egy kisebb gyógyszállót építene. Úgy tartják sokat a kezdeti problémák „szőnyeg alá söprése” csökkentette a fürdő hitelességét, ezért sem „tolonganak” a befektetők. Példaként említik, hogy annak idején egy évig gyógyvizes medencének mondták a külső medencét, miközben csak termálvíz volt benne (ezért is látták el vízforgatóval). A „hiteltelenség” egyik jellemző megnyilvánulása az is, hogy még a törzsvendégek többsége sem hiszi el, hogy a gyógyfürdő három medencéjében gyógyvíz van (noha az erre vonatkozó „tanúsítvány” ki van függesztve).  A hitelesség példájaként emlegetik az Igali Gyógyfürdőt, ahol nehezen lehet már telket venni, illetve a Dombóvár melletti Gúnaras Gyógyfürdő, amely talált magának egy befektetőt, aki száz ágyas gyógyszállót üzemeltet.

 

A visszatérő vendégek saját tapasztalataikkal igyekszenek választ adni a vendégbosszantó, vendégriasztó miértre: hónapokig nem pótolják az öltöző fülkék oldaláról hiányzó-, vagy éppen törött az akasztókat. Szép számmal hiányoznak az öltöző szekrényekből a fogasok vagy olyan műanyag „vállfákkal” pótolják, melyek egy zakót sem bírnak el. Esetenként kibírhatatlan csatornabűz terjeng a zuhanyzókban, melynek oka lehet az eldugult lefolyó miatt pangó víz is. Megszokottá vált már a zuhany-fejek működését akadályozó vízkő lerakodás. Többen szóvá tették, nem fűtenek a folyosókon, miközben a szellőztetést a folyosói ablakok-, a gyógyfürdő kijárati ajtójának kinyitásával oldják meg (egészségkárosodásnak kitéve nem csak a vendégeket, hanem a felügyelő személyzetet is).

 

Elsősorban a törzsvendégek hiányolják a kényelmi szolgáltatásokat, megjegyezve más fürdőhelyeken elmaradhatatlan szolgáltatásoknak helyet adó létesítmények üresen tátongnak (büfé, szolárium, fodrász, edzőterem, stb). A dolgok jobbra fordulására reményt az adhat, hogy van már a létesítménynek egy lelkiismeretes ügyvezetője és főmérnöke. Ha majd a napi-, apró problémák megszüntetésére nagyobb gondot (több pénzt) fordítanak, akkor idővel az imázs is helyre áll.

 

Nem lehet örökké félelemben élni! Meggyőződésem, ha a kaposváriak nem csak az AGORA helyeken mondják el egymás között a véleményüket, teszik szóvá, ami nem tetszik, hanem a facebook-on is olvashatók lesznek azok, akkor talán lesz változás. A jóról, a szépről a helyi elkötelezett média úgy is beszámol.



Lap tetejére