Kezdőoldal » Hírek » „Kaposvár ma erősebb, mint valaha!” És holnap?

„Kaposvár ma erősebb, mint valaha!” És holnap?

2014.12.05.
Hozzászólás

A jövő évi költségvetési törvény megalkotásának lázában égett az országgyűlés az elmúlt napokban. Lassan a végére érnek a honatyák és honanyák. Most az önkormányzatokon van a sor. A kormányzati „eligazítást” már megkapták az érintettek. Kaposvárnak azonban nincs mitől félnie. Az elmúlt évben megtudhattuk, hogy Kaposvár erős város. 2014. elején már azt jelentette ki a polgármester, hogy „Kaposvár ma erősebb, mint valaha”. Nyilvánvaló, hogy ez egy folyamat eredménye. Ha áttekintjük az elmúlt évek költségvetéseit - és a szlogent a pénzbőségre értjük - akkor az állítás teljes mértékben helytálló. Ha a gazdálkodás folyamatait nézzük, akkor már korántsem ilyen rózsás a helyzet. Ismerve a kormány szándékait, a központi költségvetés keretszámait, szinte biztos, hogy Kaposvár 2015. évi költségvetése igazolni fogja azokat, akik a választások évében tapasztalt „pénzlocsolás” után szűkösebb évekre számítanak.

Az „erőssé válás” folyamata három évvel ezelőtt kezdődött. A közgyűlés 2012. évre vonatkozóan, brutális adóemelésről döntött, ami évi 650 millió forint adóbevétel többletet biztosított. A közgyűlés közel tizenöt évre előre felemelte a helyi adókat (figyelembe véve a korábbi évek - vagy a 2015. évre megállapított - adóemeléseinek évi 30-35 milliós többletbevételét). A megyei jogú városok között egyedülálló adóemelés mellett a képviselő testület megszüntetett számos, a vállalkozásokat érintő adókedvezményt és egyéb támogatást. Az országos mintául szolgáló „Kaposvári Modell”, mint kiadási tétel megszűnt. Az önkormányzat „mozgásterét” növelő adósságkonszolidáció keretében a kormány átvállalta a város közel 20 milliárdos tőketartozását és az ezzel együtt annak jövőbeni kamatait. A pénzbőség igazi forrása azonban az volt, hogy a kormány egy év alatt 5 milliárd - lényegében egyszeri - támogatást adott a városnak. A tőkejuttatásból a KOMÉTA megfizette adótartózását, a város iparűzési adóbevétele soha nem látott nagyságot ért el. E mellett működési költségvetés milliárdos összegű megtakarítást produkált.

 

Ezek az intézkedések pénzügyileg megalapozták a 2014-et, a választások évét. A pénzbőség eredményeként a közgyűlés több mint 5,6 milliárd beruházás megvalósításáról döntött, miközben az intézmények felújítására ennek töredéke jutott. Az oktatási intézmények jórészt csak az üzemelést gátló, azonnali beavatkozást igénylő munkákra kaptak pénzt.  A többszöri költségvetési rendelet módosítások a rendelkezésére álló pénz – szavazatszerzésre irányuló - elköltését szolgálták. A holnap igényei-, a kiegyensúlyozott településfejlesztés követelményei feledésbe merültek.

 

A példátlan pénzbőség ellenére 2014-ben tovább folytatódott a működési költségvetés „megszorítása”, finomabban fogalmazva, a „városüzemeltetés tartalékainak feltárása”. A képviselő testület a jelentős állami támogatás ellenére tovább folytatta az intézmények, a közszolgáltató cégek kivéreztetését. A működési költségvetés milliárdos megtakarítása továbbra is az átgondolatlan beruházások finanszírozását szolgálta. Újabb szökőkutak-, használhatatlan játszóterek épültek, díszkivilágítások kerültek felszerelésre, de volt pénz napelemes sétahajó vásárlására is. Jutott pénz a néhány éve felújított utcák-, terek újraburkolására-, virágosítására, míg máshol még a kátyúzás is elmaradt.  A működési támogatás csökkentése miatt a Kapos Holdingba tömörített közszolgáltató cégek elsődleges feladata nem a színvonalasabb szolgáltatás biztosítása-, hanem a támogatás csökkentéséből adódó pénzhiány kigazdálkodása lett. A közszolgáltató cégek számos - jövőbeni fejlesztések forrását csökkentő, milliárdos vagyonvesztést eredményező - intézkedésekre kényszerültek. Az ésszerűtlen megtakarítások - a közszolgáltatást végző cégek többségénél - a karbantartások minimalizálását-, az indokolt felújítások elhalasztását-, a tömegközlekedésben a járatszámok csökkentését-, azaz a közszolgáltatások színvonalának csökkenését eredményezték. A közszférában dolgozók jövedelmi viszonyai-, munkakörülményei nem javultak.  Korábban nyereséges közszolgáltató cégek szemünk előtt válnak veszteségessé.

 

Az Állami Számvevőszék által – az önkormányzat gazdálkodásának vizsgálata után megfogalmazott – intelmei pusztába kiáltott szónak bizonyultak. A kampányszerű beruházás politika mellett a városüzemeltetés ebben az évben is másodlagos szerepet játszik. Továbbra is hiányzik a kiegyensúlyozott településfejlesztés alapvető feltétele, a több évet átfogó, átlátható gazdasági terv. Az önkormányzat nem rendelkezik ilyen tervvel, a Szita Károly által – az önkormányzati kampány során - hivatkozott „Gazdaságfejlesztési terv” nem létezik.

 

A túlköltekezés miatt a következő néhány évben a kaposvári vállalkozások önkormányzati rendelései jelentős csökkenhetnek, és ez elbocsátásokat eredményezhet. Természetesen számítani lehet az uniós projektekre, de kevés az esély arra, hogy a kormány többlet-forrást biztosít uniós pályázatok önerejére. Tapasztalható, a központi költségvetés nem ígéri az önkormányzatok támogatásának emelését. Az új, feladatfinanszírozású rendszerben a kormány továbbra sem biztosítja teljes körűen a feladatok ellátásához szükséges pénzt.  Sőt, Szita Károly minapi nyilatkozatából azt is tudjuk, hogy a segélyezési rendszer átalakítása, mint egy 350 millió forint többletkiadással jár, melyet - a kormány „javaslata” szerint - az iparűzési adóból kell finanszírozni.  A gazdasági folyamatokat figyelemmel kísérő városvezetőket nem érhette váratlanul a kormány intézkedései.  Az előre látás felelőssége ennek ellenére hiányzott a polgármesterből.

 

„Kaposvár ma erősebb, mint valaha!” És holnap?



Lap tetejére