Kezdőoldal » Hírek » „Tudósítás” a 2014. november 13.-i Közgyűlésről (második rész)

„Tudósítás” a 2014. november 13.-i Közgyűlésről (második rész)

2014.11.17.
Hozzászólás

Érdektelenség kísérte az üresen álló belvárosi üzleteknek a fiatal vállalkozók részére történő kedveszményes bérbeadásáról szóló napirendi pont tárgyalását is. Egyetértettem azzal, hogy a fiatal vállalkozók kedvezményesen bérelhessék a tartósan üresen álló üzleteket, annak ellenére, hogy az egyedi megoldások a pótcselekvést jelentenek, a korrupció melegágya.
Elmondtam, hogy generális megoldást az jelentene, ha a közgyűlés visszaállítaná az üzletek bérleti díjának megállapításáról is szóló 5/1993.(II. 18.) önkormányzat rendelet szerinti jogszerű állapotot. A rendelet az ipari árindex alkalmazását írta elő, ezzel szemben a közgyűlés 11 éven át - jogsértő módon - a jóval magasabb fogyasztói árindex figyelembe vételével állapította meg a bérleti díjakat. Javaslatomra a Közgyűlés a 38/2002. (XII. 9.) önkormányzati rendeletében már a fogyasztói árindex alkalmazását írta elő, azonban a korábbi jogsértő díjmegállapítást nem korrigálta, így az „induló” bérleti díj 52,2 százalékkal magasabb lett a jogszerű bérleti díjnál.

Az elmaradt korrekció jelentősen csökkentette a kaposvári kiskereskedők versenyképességét. Azaz, ha 2002-ben korrigálta volna a korábban jogsértően megállapított a bérleti díjat, akkor ma közel fele nagyságú lenne az üzletek bérleti díja a jelenleg alkalmazott díjnak. Joggal kérdezhetik meg, mit csinált eddig a kiskereskedők érdekképviselete? „Szapulta” a nyugati-, és a hazai üzletláncokat, meg a kínai kereskedőket. Ehhez nem kellett konfliktus vállalni.

 

Az általános díjcsökkentésre vonatkozó felvetésem – az évről-évre csökkenő önkormányzati díjbevétel és a növekvő számú üres üzletek városképet rontó látványa ellenére – teljesen hatástalan maradt.

 

Megjegyeztem azt is, hogy az előterjesztésben szereplő kedvezmény-adás pikantériája, hogy a fiatal vállalkozók számára nyújtandó bérleti díj-kedvezmény alkalmazását, bevezetését 2010-ben a sokat szapult SZDSZ frakció nevében Pintér Lóránt javasolta, igaz a kedvezmény mértéke sokkal kisebb, csak 50 százalék volt. A közgyűlés ezt is elutasította.

 

Nem hiába látta vendégül a Stühmer kávéház a közelmúltban a miniszterelnököt. A patinás vendéglátóhely visszatérő agóniája, illetve a polgármester extrém javaslata ritkán tapasztalható felháborodást és tiltakozást váltott ki városszerte. Szita Károly megmutatta, hogy kiváló politikus! „Amit nem tudsz megakadályozni, annak állj az élére”! Bár sem bizottsági szakaszban, sem a közgyűlésen nem hangzott el erre vonatkozó javaslat, kijelentette, nem engedem bezárni a Stühmert! Nem engedem, hogy kocsmát csináljanak a kávézóból!

 

Ellenkezőleg, mindenki azt a megoldást kereste, hogyan lehet elérni, hogy „a város frekventált helyén lévő, a múlt században alapított édességbolt, majd kávézó műemlékileg védett pultjával és berendezésével nem zárjon be”. Kivéve a polgármestert.

 

A polgármester eredeti javaslata szerint a bérlő - a szerződésből még hátralévő ideig - 2016. szeptember 30.-ig 1000.-Ft+ÁFA bérleti díj mellett üzemeltesse a patinás kávéházat. A pénzügyi bizottság ezt a javaslatot szavazta le. A polgármester vagy nem tudta, vagy elhallgatta, hogy a jelenlegi bérlő ellen több, bírósági, adóhatósági eljárás van folyamatban. Pedig az önkormányzat - a polgármester javaslatára - azzal is segítette, hogy a 311 700.-Ft+ÁFA bérleti díjat 155 850.-Ft+ÁFA összegre csökkentette. Ezt sem tudta fizetni. A nyilvános cégadatok szerint a kávéház 2012. évi 39 milliós árbevétele 2013.-ban 27,5 millióra csökkent. Folyamatosan veszteséget „termelt”, a kötelezettséginek összege közel 62 millió forint. A fizető képessége gyakorlatilag nulla. Feltételezhető, hogy az elképesztő pénzügyi adatoknak nem a „potenciális vendégkör anyagi lehetőségének szűkülése az oka”, hanem a vendéglátáshoz szükséges kvalitásoknak a hiánya. A polgármester javaslata ellen azért is tiltakozott – pártállástól függetlenül – mindenki, mert egy esetleges felszámolási eljárás esetén a felszámoló bezárta volna a kávézót. Amint az történt korábban is.

 

Örök érvényű mondássá válhat Szép Tamás beletörődést jelző mondata: „ha a polgármester megegyezett a bérlővel, akkor nincs mit tenni”. A polgármester élére állt a tiltakozóknak: hirdessük meg az üzemeltetést, legyen verseny és a nyertes az legyen, aki színvonalasabban tudja üzemeltetni a kávézót, de 1000,-Ft+ÁFA díj mellett! Mint ha nem tudná, a színvonalasan berendezett kávézónak is csak színvonalas vendéglátás esetén van forgalma, még ha a bérleti díj magas, azaz 411 000,-Ft+ÁFA. Mint annak idején. Remélhetően a polgármester által felkért országos hírű szakemberek konkrétan-, garanciális feltételekkel „megtámogatva” meg tudják fogalmazni a polgármester színvonalát. Például azt, hogy a miniszterelnöknek ismét legyen kedve betérni a kaposvári Stühmer kávéházba.

 

A vita során azt javasoltam, hogy olyan - a vendéglátásban jártas - bérlőt keressen az önkormányzat, aki visszaállítva a korhű, eredeti állapotokat valóban a várospolitikai érdekeknek megfelelően, színvonalasan üzemelteti a kávézót. Ha valóban nem lehet gazdaságosan üzemeltetni a kávézót (amit vitatok), akkor az arra érdemes bérlőt - a versenyt nem sértő módon - támogassa az önkormányzat.

 

A 2015. évi adók megállapítása során szembesítettem a polgármester a programjában olvasható szlogennel:„Nálunk a helyi adó nem a bevételt növelő, hanem a gazdaságot ösztönző eszköz” („Kaposvár a legfontosabb”, 26. oldal). Ezért emelte a közgyűlés 2012.-ben több mint 640 millióval a helyi adókat (Kaposvár 15-20 évre előre megemelte az adókat, mert egy „normális” évben 30-35 millió nagyságú az adóemelés). A gazdaságösztönző adóemelést egészített ki a 182 millió adóhátralék behajtása. Ennek szellemében szüntette meg a képviselő testület az adómentességét azoknak a vállalkozásoknak, akiknek az adóalapjuk nem haladja meg a 2,5 millió forintot. Ennek a gazdaságösztönző adópolitika eredményeként csökkent a vállalkozások száma a 2006. évi 10 130-ről, 2014-ben 6 200-ra.

 

Gyakran halljuk, hogy Kaposvár erős város, erősebb, mit valaha. Ez igaz lehet, legalább is, ami a pénzellátottságát illeti, hisz a városüzemeltetésre kormánytól egy éven belül 5 milliárd egyszeri támogatást kapott. A kaposváriak jövedelme-, vásárló ereje az országban az utolsók között van. A kaposvári vállalkozások helyzete, adófizető képessége romlott: a közel 300 milliós összegű adó-átütemezés, a növekvő adótartozások mind ezt igazolják. Ezért sem indokolt az adóemelés.

 

Az előterjesztés arra utal, hogy a helyi adókat a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok képességeihez igazodóan kell megállapítani. Mindezek ellenére az előterjesztő szükségesnek tartja új adónem, az un. települési adó bevezetésének vizsgálatát.

 

De addig is, nem tétlenkedik a Címzetes Főjegyző. A lakosságot érintő kommunális adó – a két évvel ezelőtti évi 50 százalékos emelés után - most 9,24 százalékkal emelkedik (miután a 2014. évi infláció 0 és -0,3 százalék között várható). A 2012.-ben brutálisan megemelt építményadó egyes adótárgyak esetében 7,67 százalékkal emelkedik. Ugyancsak 8,38 százalékkal emelkedik egyes telek-ingatlanok adója is.

 

Emlékeztettem Dér Tamást, a Fidesz városi elnökét, az újdonsült alpolgármestert arra a közleményére, melyet a polgármester jelöltségem bejelentésekor adott ki: „ahol a volt SZDSZ és Gyurcsány Ferenc állít jelölteket, ott semmi jóra nem számíthatnak az emberek. Győzelműk esetén emelnék a helyi adókat, hisz ezt tették korábban is, amikor volt rá lehetőségük”. A valóság az, hogy Kaposváron az elmúlt húsz évben csak a Fideszes közgyűlési többségnek volt lehetősége emelni a helyi adókat. Akárcsak most.



Lap tetejére