Kezdőoldal » Hírek » „Tudósítás” a 2014. november 13.-i Közgyűlésről (első rész)

„Tudósítás” a 2014. november 13.-i Közgyűlésről (első rész)

2014.11.15.
Hozzászólás

Természetesen nem tudom a profi újságírók színvonalán leírni a közgyűlési történéseket, véleményeket. Talán nem is mindig tudom megragadni a lényeget. De mindenképpen törekedni fogok arra, hogy a helyi médiumok „elhallgató” tájékoztatását kompenzáljam. Arra is lehetőséget szeretnék adni a város közélete iránt érdeklődőknek, hogy egy-egy közgyűlési döntés hátterét bővebben is leírjam (ha erre igény mutatkozik).
A közgyűlés nyílt ülésen tárgyalta a KOMÉTA 99 Zrt. aktuális gazdasági helyzetét. Hozzászólásomban elmondtam, tévedtek azok, akik a gazdálkodás hatékonyságnak javulását várták az állami/önkormányzati tőkeemeléstől. Az FB véleménye szerint „a gazdálkodás minőségében, szerkezetében lényeges, átütő módosulás nem történt”.

Azt kellene vizsgálni, hogy az állami/önkormányzati tőkejuttatás - Szita Károly által megfogalmazott, a helyi és az országos médiában megismert - követelményei hogyan érvényesülnek. A két milliárd forint „befektetés” hogyan hasznosul. Ezt a kényes kérdést igyekezett mindenki megkerülni, tekintettel arra is, hogy a közpénzből történt tőke-juttatás felelőssége a képviselőket terheli.

 

Bebizonyosodott, hogy a tőkejuttatás önmagában nem teremti meg a stabil működés-, a kiegyensúlyozott gazdálkodás feltételeit. Bebizonyosodott az is, hogy a működés-, és a likviditás biztosítása nem a tőkejutatástól, hanem a pénzintézetek finanszírozásától függ, akikkel a társaságnak eddig nem sikerült megállapodni. Ebben bizonyára szerepet játszott az is, hogy MFB-től az ígért egy milliárdos likvid kölcsönt a KOMÉTA nem kapta meg és az MFB tulajdonrészt sem vásárolt. Bebizonyosodott, hogy az önkormányzat által delegált - kisebbségben lévő - igazgatósági tagok döntési jogosultsága a gazdálkodási folyamatokban nem érvényesíthető. Nyilvánvalóvá vált, hogy a sertésbeszállítók - minden hangzatos ígéret ellenére - csak az állami/önkormányzati tőkejuttatással azonos, vagy azzal egyenértékű feltételek mellett hajlandók tulajdonrész vásárolni. Arról mélyen hallgatgatott mindenki, hogy a sertésbeszállítók megkapták-e a nekik járó pénz. Hallgattak arról is, hogy a 2 milliárdos tőke-juttatásból mennyit költöttek el az önkormányzat-, a közszolgáltatók felé felhalmozott adósság-, az állammal szembeni köztartozások megfizetésére.

 

Véleményem szerint ma bizonytalan, hogy a kétmilliárdos tőkejuttatás 7 százalékos, közel 850 milliós hozamát teljes egészében megkapja-e az önkormányzat. Kevés esélyt látok arra, hogy a részvények visszavásárlása a tervezett időpontban megvalósul (az önkormányzat vélhetően „futhat” a közpénz után).

 

A nem éppen szívderítő folyamatok ellenére nincs veszélyben sem a közel 1000 dolgozó munkahelye (szerintem nem is voltak), sem az önkormányzat iparűzési adóbevétele. Ugyanakkor érvényesülhet Szita Károly által közvetített, az állami tőkejuttatás mindent felülíró szempontja is, nevezetesen „Magyarországon ne csak egy húsüzem maradjon, hanem maradjon mellette a KOMÉTA is”.

 

A polgármester zárszóként megszavaztatta, hogy a következő beszámoló zár ülésen hangozzék el (így kevésbé kell szégyenkezni a közpénz felhasználásával kapcsolatos negatív folyamatok miatt). A versenytárs se dörzsölje a markát a problémák hallatán. Szerinte, ami a feltételek közül nem teljesült, arra, nincs is szüksége a tulajdonosoknak.

 

Bár a képviselők aktivitása ezt nem igazolja, a KAVÍZ Kft veszteségének „átütemezése” több mint érdekes napirendi pont volt. Természetesem támogattam a KAVÍZ Kft igazgatójának azon kérését, hogy az ebben az évben még esedékes 80 millió forint plusz ÁFA bérleti díjat a cég a következő évben fizethesse meg. Csak így kerülhető el, hogy az 1-9 hónapi gazdálkodás 115 milliós vesztesége megszüntethető legyen, és ne akadályozza meg a Kft jövőbeni közszolgáltatói tevékenységét. Támogattam annak ellenére, hogy a veszteséges gazdálkodás okaként a csapadékos időjárás volt megjelölve.

 

Egyedüli hozzászólóként elmondtam, az elmúlt évtizedben többször volt már csapadékos időjárás, de sem a Vízmű Kft sem pedig a KAVÍZ Kft nem volt veszteséges emiatt, sőt a Vízmű Kft tisztes osztalékot fizetett az önkormányzatnak. Annak ellenére volt nyereséges a Vízművek Kft, hogy az önkormányzat alacsonyan tartotta a víz-, és csatornadíjat, amely az országban ma második legalacsonyabb.

 

A nyilvános cégadatok szerint, amióta az önkormányzat a profitéhes magánszemélyektől átvette a város tulajdonában lévő víziközmű-létesítmények üzemeltetését a tevékenység jövedelmezősége jelentősen romlott. A negatív gazdasági folyamatok a Kapos Holding „szárnyai alatt” tovább erősödtek. Pedig az önkormányzat annak idején a Vízművek Kft-től évi 440 milliós koncessziós díjat kért, míg a KAVÍZ Kft csak 360 millió forint bérleti díjat fizet.

 

Elmondtam, abban biztos vagyok, nem Ift Miklós felejtett el eredményesen gazdálkodni. A veszteség forrása egyrészt az állami díjmegállapításban-, a rezsicsökkentésben-, másrészt a Kapos Holding vagyonkezelő tevékenységének finanszírozásában keresendő, amely nem elhanyagolható költséget jelent a korábban nyereségesen gazdálkodó cégnek. Ami szintén biztos: a KAVÍZ Kft veszteségét előbb-utóbb azok fizetik meg, akik ma a rezsicsökkentés előnyeit élvezik.

Rövid „hírek”: a közgyűlés megszavazta, hogy a lakbérek 3,8 százalékkal emelkedjenek, bár a „zsinórmértékként” használt ez évi várható infláció nulla körül alakul. A polgármester, kérdésre válaszolva közölte, ha a kormány nem ad pályázati lehetőséget, az önkormányzat továbbra sem épít szociális bérlakást. Felvetettem, hogy a szociálisan rászorulók lakhatási helyzetének javítása érdekében más városokban (például Szombathelyen) azt a gyors és olcsó megoldást választották, hogy az önkormányzat - meghatározott időre, legalább öt évre - lakásokat bérel. Az önkormányzat az általa bérelt lakásokat adja albérletbe az igényjogosultaknak. E megoldás előnye az is, hogy az önkormányzattól kapott bérleti díjat nem terheli adó, ugyanakkor a bérleti díj a bérbeadónak garantált jövedelmet jelent. A címzetes főjegyző szerint az ilyen jövedelem is adóköteles. Természetesen ebben téved. Nagyobb gond az, hogy a szociálisan rászorultak lakhatási feltételeinek javítása, az elosztható lakásszám növelése ma nincs napirenden.

 

Az autóbusz közlekedés 3,4 százalékkal drágul, a tanuló-, és a nyugdíjas bérletekért 5,8 százalékkal kell többet fizetni. A „szolid” drágulás csak 234 millió veszteséget okoz, így a díjmegállapító önkormányzatot - a hatályos jogszabályok szerint – ilyen összegű veszteség-kompenzáció terheli. Téved a felszólaló Dr. Szép Tamás abban, hogy a veszteség-kompenzációt az uniós jogszabályok írják elő. Ezt a kötelezettséget a kormányrendelet már időtlen idők óta előírja az önkormányzat számára.

 

A közgyűlés döntött arról, hogy kezdeményezi a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-nél a taszári repülőtér közvetlen szomszédságában épített polgári terminál térítésmentes önkormányzati tulajdonba vételét. Ismeretes, hogy a terminál akkor képes a repülésirányításra, ha a volt katonai repülőtéren ennek műszaki-, technikai feltételei ismét megteremtik. A polgármester elmondta, bízunk abban, hogy a személyi- és teherszállítási igények növekedésével, a gazdaság fellendülésével ismét sor kerülhet a volt katonai repülőtér megnyitására és így a polgári terminál építési céljának megfelelő hasznosítására. A repülőtér megnyitása esetén az önkormányzat polgári terminált repülőgépek irányítására kívánja használni, addig pedig egyéb átmeneti hasznosítási formákat keres (például a növények téli teleltetésére az épület kiválóan alkalmas).

 

Az önkormányzat esélyegyenlőségi programjának felülvizsgálata során a címzetes főjegyző képviselői kérdésre válaszolva közölte, hogy a Nádasdi utcában épített „Közösségi Ház” a szeptember 26.-i ünnepélyes felavatása után azért volt több hétig „technikai okok miatt zárva”, mert a kivitelező a műszaki átadás-átvételkor felvett hibalistán lévő hibákat javította, egyébként a létesítmény üzemképes. Feltehető, hogy címzetes főjegyzőt félrevezették, mert a „Közösségi Ház” ma is őrzött építési terület, nincs használatba véve. Olyan műszaki hiányosságok vannak, amelyek akadályozzák a létesítmény rendeltetésszerű használatát.



Lap tetejére