Kezdőoldal » Hírek » Válságkezelés II.

Válságkezelés II.

2014.10.03.
Hozzászólás

„Kaposváron a helyi adó nem bevételt növelő, hanem gazdaságösztönző eszköz.”

A Város polgármestere 2008 őszén kihirdette, hogy Kaposváron válság van és meghirdette a „Kaposvári Modell”-t. Közölte, hogy a vállalkozók számláit ezután nem 30 napos, hanem 15 napos határidővel fizeti ki az önkormányzat. Adómentességet ígért a 8500 helyi vállalkozó közel felének.

Akkoriban átnéztem az önkormányzat és a kaposvári vállalkozók közötti szerződéseket, de nem találtam 15 napos fizetési határidőt a szerződésekben. Ezennel felkérem azt a helyi vállalkozót, akinek a szerződésében - 2009. január elsejét követően - 15 napos fizetési határidőt vállalt az önkormányzat, jelentkezzen!

A kaposváriakat a válság 2010 nyarán érte el, amikor az országgyűlési választásokon győztes kormány leállítatta az önkormányzati-, és a magánszféra beruházásait, munka nélkül maradt a kaposvári építőipari cégek többsége. Törölte a szocialista kormány által indított közmunka programot is.

 

A válság azonban akkor mélyült el Kaposváron, amikor 2011.-ben a fideszes többségű közgyűlés az önkormányzat költségvetésének valamennyi területét érintő „takarékossági” intézkedéseket hozott és ennek részeként újabb 370 munkahely megszüntetéséről döntött (2007 és 2011 között közel 900 munkahelyet szüntettek meg a képviselő urak). A kaposvári álláskeresők száma 2012 végére megdöntötte minden idők rekordját, meghaladta a 4400 főt.

 

Megszüntették a Foglalkoztatási és Munkahely-megőrzési Alap finanszírozását.  A legnagyobb „öncsonkítás” az volt, hogy a közgyűlés – az önkormányzat hitelképtelensége miatt - milliárdokat vont el a városüzemeltetés kasszájából és ebből finanszírozta a folyó beruházások jelentős részét.

 

Általános döbbenetet az okozott, hogy 2011 őszén a képviselők - polgármester javaslatára - közel 700 millió forintos adóemelésről döntöttek (a korábbi években 25-30 milliós összegű helyi adóemelés volt a jellemző). Elsősorban a vállalkozókat érintő építményadó 2-4-szeresére nőtt. A telekadót közel 40 százalékkal-, a kommunális adót 50 százalékkal emelték meg. A képviselők a város rossz pénzügyi helyzetére való tekintettel megszüntették a kaposvári vállalkozók közel 50 százalékát érintő adómentességét. Intézkedtek 180 millió adóhátralék behajtására is. A helyi gazdaság motorja, a „Kaposvári Modell” megszűnt létezni.

 

A kormány sem akart elmaradni a helyi „takarékossági” intézkedésektől, ezért elvonta a kaposváriaktól SZJA eddig helyben maradó részét, a gépjármű adó 60 százalékát, megszüntette a gazdaságilag gyenge Kaposvártól az adóerő képesség alapján járó támogatást.

 

Az oktatás államosításakor nem csak a feladathoz kapcsolt normatívákat vitte a kormány, hanem még további 1,3 milliárd forintot is.

 

A korábbi megszorításokat messze meghaladó „takarékossági” intézkedések miatt a polgármester tízéves programmá keresztelte át a „Kaposvár a legfontosabb” négyéves városfejlesztési programját.



Lap tetejére