Kezdőoldal » Hírek » Válságkezelés I.

Válságkezelés I.

2014.10.02.
Hozzászólás

Az önkormányzat az uniós fejlesztések önrészének fedezetéül 2007 végén 9 milliárd hitelt vett fel és 5,5 milliárd forint összegű deviza-alapú kötvény bocsátott ki, majd néhány héttel később - amikor a pénzügyi válságról még az Egyesült Államokban sem halottak - az okmányiroda falára kihelyezett kivetítőn tájékoztatta a kaposváriakat, melyek azok a beruházások, melyeket 2010.-ig meg akar valósítani.

Egy évvel később Szita Károly bejelentette, Kaposvárt is elérte a pénzügyi válság (bár ezt semmilyen adat nem támasztotta alá), majd közölte, hogy Kaposvár - a válságra való tekintettel - 12 milliárd forint értékű, a 2011.-re tervezett beruházásait előrehozza és 2010.-ig fejezi („a bajban adni kell, nem elvenni”). A kaposváriak tapasztalhatták, az „előre hozott” beruházások évekkel később-, többsége ebben az évben valósultak meg, egy része nem is került kivitelezésre.

Az elmúlt négy évben tovább szépült a város, az ide látogató okkal csodálkozik rá az új létesítményekre (a rangos kamarazenei fesztiválnak helyet adó Szivárvány Zenepalotára, a Noszlopy G. utca szökőkutjaira, a kiülős teraszaira, a sétáló utcává alakított Ady Endre utcában felállított szobrokra, az ország legnagyobb vízfelületű Virágfürdőjére, a desedai Látogató Központra, a tó körüli kerékpárútra, felújított és kibővített Rippl-Rónai Emlékmúzeumra, az új Nagypiacra. Mindenki megcsodálja az üvegpalotává alakított Agóra-Együd Művelődési Központot, a „Miénk a tér” DOMUS és a SÁVHÁZ környéki szociális város-rehabilitáció létesítményeit, a Szocionet új épületét (ahol helyet kapott a Családsegítő és a Terhesgondozó), a „NOSTRU” Szentjakabi városrész szociális város rehabilitáció keretében elkészült Közösségi Házat, a Nádasdi utcában az újjávarázsolt lakóépületeket, a funkciójában is bővült Városligetet, az új játszótereket, valamint a számtalan új utat és járdát.

Az elismerésnek azonban nem az Orbán kormány a címzettje, hanem a korábbi szocialista kormány! A döntések a beruházásokról az előző uniós ciklus első éveiben születtek. A szocialista kormány jóvoltából a Kaposvár 63,5 milliárd forint uniós támogatáshoz jutott. A változást akarók ne engedjék, hogy Szita Károly kisajátítsa a sikereket. Azok is legyenek büszkék ezekre a létesítményekre, akik már csak a szívükben vallják magukat baloldalinak.

A felsoroltakon kívül is számos új létesítmény is épült és épül, amelyhez azonban a városházának annyi köze volt, hogy kiadta az építési engedélyeket, bármennyire is próbálja a polgármester saját érdemének tekinteni a legújabb - közpénzen készített – választási kampánykiadványában („Tegnap - Ma - Holnap Kaposvár”).

Az elmúlt uniós ciklusnak több fontos mozzanata volt, melyek közül egy – a városházi kommunikációra jellemző – mozzanatot emelnék ki. Az önkormányzat az uniós fejlesztések önrészének fedezetéül 2007 végén 9 milliárd hitelt vett fel és 5,5 milliárd forint összegű deviza-alapú kötvény bocsátott ki, majd néhány héttel később - amikor a pénzügyi vállságról még az Egyesült Államokban sem halottak - az okmányiroda falára kihelyezett kivetítőn tájékoztatta a kaposváriakat, melyek azok a beruházások, melyeket 2010.-ig meg akar valósítani.

Egy évvel később Szita Károly bejelentette, Kaposvárt is elérte a pénzügyi válság (bár ezt semmilyen kaposvári adat nem támasztotta alá). Közölte, Kaposvár - a válságra való tekintettel - 12 milliárd forint értékű, 2011.-re tervezett beruházásait előrehozza és 2010.-ig befejezi („a bajban adni kell, nem elvenni”). Égbe kiáltó valótlanság: a felsorolásban azok a beruházások szerepeltek, melyeknek - félévvel korábban - a 2010.-ig történő befejezését ígérte (a dőlt betűs beruházások).

A kaposváriak tapasztalhatták, valamennyi „előre hozott” beruházás évekkel később-, többsége ebben az évben valósult meg, sőt, egy része nem is került kivitelezésre (például a NOSTRA Ifjúsági és Szabadidő Központ, a Cseri Kalandpark). Egyetlen beruházás készült el 2010 végére: a szökőkutakkal díszített városközpont rekonstrukció.

Annak érdekében, hogy a polgármester a választások évében mégis fel tudjon valamit mutatni a kormány 3 milliárdos támogatást adott Kaposvárnak. A fidesz központ „látványberuházásként” az út-, és járda felújításokat „írta elő” (országszerte így történt). Így kerülhetett sor a város történetének legnagyobb út-, és járda felújítási programjának, a Bereczk Sándor program megvalósítására (miközben azt olvashatjuk Kaposvár helyzetét elemző, 40 millióért készített tanulmányban, hogy „2008 végére valamennyi rossz állapotban lévő belterületi út új aszfaltburkolatot kapott”). Ezért állítottam már a 2014. évi költségvetés elfogadásakor, hogy ez az év nem a tudatos fejlesztések éve lesz, hanem a pénzlocsolásé. Így is történt.



Lap tetejére